Az UNICEF Magyarország megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a 13-25 éves korosztály túlnyomó többségét napi szinten foglalkoztatják a klímaváltozás kérdései. A Publicus Research online kérdőíves kutatása szerint a magyar fiatalok 90 százaléka valamilyen mértékben, 33 százaléka erőteljesen szorong a klímaváltozással kapcsolatban.
A korosztály többsége komoly jelentőséget tulajdonít a témának, 60 százalék rendszeresen, 15 százalék napi szinten foglalkozik vele. A válaszadó fiatalok 35 százalékának jelenleg a klímaváltozás a legfontosabb, 21 százalékuknak a második legfontosabb kérdés, amit olyan kríziseknél is súlyosabb gondnak tartanak, mint az ukrajnai háború vagy a szegénység.
A felmérése szerint a klímaváltozás a képzettebb fiatalokat érdekli a leginkább (50 százalékuk első helyen említette ezt a problémát), a nem tanuló, szakiskolát végzett fiatalokat a legkevésbé (csak 11 százalékuk tartja ezt a legfontosabb gondnak). Ez megfelel annak a nemzetközi terndnek, hogy a képzettség, a társadalmi státusz nagyban befolyásolja a klímatudatosságot.
A magyar fiatalok tanulmányaiktól, szociális hátterüktől függetlenül elfogadják a klímaváltozás tényét, alig egy százalékuk mondja magát szkeptikusnak. Csaknem 60 százalékuk félelmet, aggodalmat, egyharmaduk kimondottan dühöt él át a klímaválság miatt, tehetetlenséget 53 százalék, nyugalmat csak 9 százalék érez.
A kilátások tekintetében 15 százalék mondja magát optimistának. 51 százalék nem bízik benne, hogy elkerülhető a nagyobb baj, 20 százalék erősen pesszimista. A megkérdezettek 90 százaléka úgy érzi, hogy már személyes életében is találkozik a klímaváltozás hatásaival. 66 százalék szerint ez kimondottan gyakran fordul elő, 18 százalék pedig állandóan érzi a klímaváltozást a saját bőrén.
Szinte a teljes korosztály személyesen is hajlandó lenne tenni a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért, csak 3 százalék mondta azt, nem gondolja, hogy ez az ő felelőssége lenne. A válaszadók fele mindenképpen kész arra, hogy személyes áldozatot hozzon, feladjon a kényelméből, 26 százalékuk pedig nyitott lenne erre abban az esetben, ha mindenki más is hasonlóan cselekszik.
A magyar fiatalok csaknem háromnegyede kifejezetten elégedetlen azzal, hogy mennyi információhoz jut hozzá az oktatási rendszeren keresztül a témáról, 84 százalék szeretne több tudást kapni az iskolában a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról. Az adatok tükrében az UNICEF Magyarország elindítja „Klímahősök” nevű kezdeményezését, hogy a szorongás helyett valódi tudást, részvételi, megnyilvánulási és cselekvési lehetőségeket kínáljon a fiataloknak.
Mészáros Antónia ügyvezető szerint a klímaválság gyerekjogi válság is, az éghajlatváltozás hatásai a bolygó számtalan pontján már a gyerekek jelenét veszélyezteti, a klímaszorongás pedig világszerte rombolja a fiatalok mentális egészségét, ebben a krízisben ők a legkiszolgáltatottabbak.
Módszertan
Az online kérdőíves adatokat júniusban vették fel. A mintába 2007 fő került. A minta méretéből eredően a teljes mintában a mintavételi hiba +/-2,2százalékpont.
