Élet-Stílus

Gyakori tévhitek #7: jó bor csak a hegyekben terem

Ha nem is hegyen, legalábbis dombon. Nem? Nem. 

Valóságalap

Hazánk 22 borvidéke közül a legtöbb hegyeken, dombokon terül el, ez igaz. Meg is van az oka ennek. Minél több fényt és meleget kap a szőlőültetvény, annál nagyobb az esély arra, hogy rendesen beérik a termés. Magyarország még éppenhogy beleesik abba a földrajzi szélességbe, ahol lehet szőlőt termeszteni, úgyhogy itt minden segítség jól jön az ültetvényeknek. A déli tájolású domboldalakon, hegyoldalakon a napsugarak meredek beesési szöge több hőt jelent. Ez pont kisegíti a szőlőt, ami boldogan terem is az Északi-középhegység borvidékein.

Valahol messze délen

Akkor a síkvidéken már nincs elég fény és hő a szőlőnek?

Ez akár még igaz is lehetne, ha nem a mi csodálatos nagy magyar Alföldünkről lenne szó, ahol a jegenyefáknál csak a napsütéses órák száma emelkedik magasabbra.

napfenyora

Napenergia tehát van bőven, amivel ráadásul a homoktalaj remekül tud gazdálkodni. Amint felkel a nap, azonnal átmelegszik, egész nap finom langyos közeget biztosít a gyökereknek, este pedig még órákig sugározza ki a felvett hőt. A szőlő ezt meg is hálálja, sok-sok finom kunsági, csongrádi és hajós-bajai borral.

Milyen az alföldi bor?

Az biztos, hogy pont ugyanolyan eséllyel jó vagy rossz, mint a többi tájegység bora. A homokon termett borok valószínűleg nem lesznek testesek, és ritkán érlelhetők 5 évnél tovább. Viszont mindennél gyümölcsösebbek, illatosabbak. Könnyedek, divatosak, egyszerűen ihatók, mindenki számára értelmezhetők és élvezhetők. Népszerűek is.

Rég lejárt lemez az, hogy az alföldi bor vacak!

Ha még nem győződtél meg róla, ideje beszerezned egy jó kunsági Irsai Olivért vagy egy gyümölcsös hajós-bajai vöröst!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik