Óvatos becslések szerint több mint százra tehető azon patikaszerek száma, amelyek szabadalmi védettsége néhány hónapon belül megszűnik Magyarországon. A jelenleg még igen drága, úgynevezett originális avagy innovatív készítmények utángyártott változataihoz a későbbiekben jóval olcsóbban, az eredeti ár akár 30 százalékáért is hozzájuthatnak a betegek. Ez bizonyos esetekben több száz, esetleg több ezer forintos megtakarítást is jelenthet a gyógyszerfogyasztók számára.
A szabadalmak megszűnésének következtében a „védett” hatóanyagok új néven, esetleg új gyártó jóvoltából kerülnek piacra. Ennek ellenére azoknak sem kell aggódniuk, akik nem szívesen cserélnék le megszokott és bevált orvosságukat – mondta el az FN-nek az egyik hazai gyógyszergyártó illetékese. Az innovatív gyógyszergyártók többsége ugyanis időben felkészült a változásokra, vagyis arra, hogy az általa kifejlesztett és – általában – 15 évig szabadalmi védettséget élvező termék hatóanyaga (alapmolekulája) úgymond „szabad prédává” válik.
A betegek és a nehezen megszerzett piaci pozíció megtartása érdekében a cégek arra törekednek, hogy házon belül gyártsák majd a népszerű originális készítményeik generikus változatát, gondosan ügyelve arra, hogy a betegek és az orvosok is felismerjék: megszólalásig hasonlít az eredetire. Ennek érdekében a gyártók például megpróbálják a régi kereskedelmi elnevezéssel szinte megegyező fantázianévvel forgalomba hozni az utángyártott orvosságot, és persze jól látható helyen feltüntetik a cég logóját.
Végső visszaszámlálás
A világ egyik vezető gyógyszergyártójánál megkezdődött a „végső visszaszámlálás”. A Pfizer magyarországi leányvállalatánál azt mondják: a legjobb védekezés egy sajátos támadás, a leghatékonyabb fegyverük ebben pedig az intenzív kutatás-fejlesztés. A cégnél azt is elismerték, hogy az új molekulák kifejlesztésén való munkálkodás mellett a generikus portfoliót is meg kell teremteni, ehhez pedig terjeszkedésre van szükség. Ezt bizonyítja, hogy a Pfizer nemrégiben fúzióra lépett a Wyeth-szel. A két cég egybeolvadása legalább oly hasznos a befektetőknek (részvényeseknek), mint a betegeknek. A biofarmakológiai óriásvállalat ugyanis képes lesz biztosítani a közkedvelt termékek piacon maradását.
A Pfizer Magyarországnál megjegyezték azt is, hogy a klasszikus szabadalmi védettséget az innovatív gyártók csupán 5 éve, az európai uniós csatlakozás óta élvezhetik. Azt megelőzően azonban itthon speciális problémákkal kellett megküzdeni a cégnek. A joghézagok és a szabályozatlanság miatt itthon a generikus gyártók szabadalomsértésekkel többször is megpróbálták kiszorítani a piacról a kutatás-fejlesztésre éves szinten (világviszonylatban) 7 milliárd dollárt költő Pfizert. Az ezzel összefüggő pereskedéseknek még most sincs vége – mondták el a cégnél.
Ezzel a sajátos helyzettel magyarázható az is, hogy a Pfizernek aligha okoz jelentős bevételkiesést az, hogy lejár az egyik slágertermékének a szabadalma, ugyanis a népszerű orvosságot korábban több hazai gyártó is „lemásolta” és apró változtatást követően piacra dobta. A szóban forgó szívgyógyszernek jelenleg 6 generikus változata kapható a patikákban.
A Pfizer Magyarország jogi igazgatója szerint az orvosságok szabadalmával kapcsolatos kérdések igen összetettek. Buday Gergő úgy véli, a fejlesztést jutalmazni, ösztönözni kell, hiszen így juthatunk új, innovatív készítményekhez, gyógyszerekhez. Ugyanakkor a gyógyszereket a társadalom legszélesebb rétegei számára is elérhetővé, finanszírozhatóvá kell tenni. Az egyetlen üdvözítő megoldást a szakember az innovatív cégek generikus irányba való terjeszkedésében látja. Hozzáteszi: csak széles körű termékportfólióval lehet igazán finanszírozható alternatívákat nyújtani, a finanszírozható és fenntartható egészségügy szolgáltatójává és a fejlődés részévé válni.
Razzián innen és túl
Tavaly év végén több nemzetközi gyógyszergyártó központjában tartottak házkutatást az Európai Bizottság ellenőrei. A razziára azért volt szükség, mert a gyanú szerint háttéralkuk köttettek a tömegesen lejáró szabadalmi idő mesterséges és szabálytalan meghosszabbítása érdekében.
Az EU illetékes bizottságának jelentése alapján bizonyítékok vannak arra, hogy az innovatív gyógyszergyártók olyan magatartást folytatnak, amelynek célja a versenytársak által gyártott gyógyszerek piacra jutásának késletetése vagy megakadályozása. Példaként említi a különböző peres eljárások kezdeményezését (amíg ugyanis nincs ítélet, addig nem indulhat az utángyártás sem). A jelentés azt is megállapítja, hogy a vállalatok olyan defenzív szabadalmaztatási stratégiákat is alkalmaztak, amelyek elsődlegesen arra irányultak, hogy megakadályozzák a versenytársakat új gyógyszerek kifejlesztésében.
drágulnak is
A megszorító intézkedések következtében áprilistól csaknem ezer patikaszerért kell többet fizetni. A drágulás oka nem a gyártói áremelés, hanem a támogatási kulcsok csökkentése. A támogatás megvonása eltérő mértékű: a gyógyszerek egy része csak egy-kétszáz forinttal drágul, de vannak olyan készítmények is, melyek ára ezer forinttal nő. A változás több gyógyszercsoportot is érint: a szív- és érrendszeri orvosságok esetében a drágulás nem haladja meg a 350 forintot. Jóval több támogatást vonnak el a gyomorgyógyszerek esetében, az úgynevezett agyfényezők (agyértágítók, egyéb agyi betegségek gyógyszerei) egy részénél pedig teljesen megszűnik az eddigi támogatás, mely esetenként néhány száz, akár ezerforintos különbséget is jelenthet. A változások az allergiagyógyszereket is érintik.
