A városi zöldfelületekre gyakran dekorációként tekintünk, pedig azok jóval többek annál: gazdasági tényezők. Lisszabonban például a városi fák fenntartásába fektetett minden egyes dollár 4,5-szörösen térül meg. A Zaragozát körülvevő zöld gyűrű évente átlagosan 9 millió eurónyi ökológiai szolgáltatás nyújt a helyieknek, az egykori német acélváros, Essen zöldítéséből fakadó haszon pedig majdnem 50 millió euróra rúg. Ez a gazdasági értelemben is mérhető érték többek között abból fakad, hogy a zöld felületek hűsítik a betondzsungelt, segítik a villámárvizek megelőzését, javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt és még a városi élővilágnak is életteret nyújtanak. Fontos szerepet játszanak a lakosság mentális és fizikai egészségének javításában, csökkentik a stresszt, a hőség okozta elhalálozást, és így közvetetten az egészségügyi költségek mérsékléséhez is hozzájárulnak. Mindezen előnyök élvezéséhez azonban a hazai városokban is újra kell gondolnunk a térhasználatot és okosabban kell terveznünk. A Másfél fokon Lehoczky Annamária éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró elemez.
A klímaváltozás miatt egyre gyarapodó hőhullámok, valamint a városi hősziget hatás következtében egyre többször válnak forró katlanná városaink. Az állandósult rossz levegő, zaj, stressz és a mozgáshiányos, gyakran elszigetelt életmód is krónikus „városi problémáknak” számítanak. Egyre több tanulmány igazolja, hogy a természetalapú megoldásokkal – mint például a parkok, városi fák, esőkertek, méhlegelők, zöld tetők és homlokzatok – és
Egy lisszaboni esettanulmány becslése szerint a városi fák fenntartásába fektetett minden egyes dollár 4,5 dollár nettó gazdasági hasznot hoz a városlakóknak. Mindez a fák által nyújtott számtalan szolgáltatásnak és pozitív hatásnak köszönhető, mint például a levegő minőségének javítása, a szén-dioxid megkötése, a csapadékvíz lefolyásának lassítása, az épületek hűtés-igényének csökkentése révén az energia-költségek mérséklése és a közelükben levő ingatlanértékek emelkedése.
A városi zöld-kék infrastruktúra gazdasági értékére vonatkozó becslések szerint Zaragozában a városi zöld gyűrű évente átlagosan 9 millió eurónyi ökológiai szolgáltatás nyújt a helyieknek, míg a Toulouse városát átszelő Garonne folyó partjának rehabilitálásával nyert természetközeli környezet közel 30 millió eurónyit. Essen városában az egykori acélgyár és a hozzátartozó ipari hulladélgyűjtő területét parkosították be, amelynek értékét évi 48 millió euróra becslik.
Bécsben például egyre több állandó és ideiglenes „hűsölő utcát” hoznak létre, hogy a forró napokon is ki lehessen menni a szabadba felfrissülni. Ezeket a helyeket a nagyobb növényborítású utcákon vagy tereken jelölték ki, ahol több az árnyék, világosabb az aszfalt, van elég ülőhely, és emellett ivókutakat és párakapukat is telepítettek. Ezeken az utcákon akár 5 Celsius-fokkal is sikerült csökkenteni a hőmérsékletet.
A városi kék-zöld infrastruktúra, mint például az esőkertek, zöld tetők, szikkasztó árkok és víztározó tavak, nemcsak a hőség mérséklésében játszanak fontos szerepet, de a csapadék visszatartásával és a lefolyás csillapításával a villámárvizek megelőzését is segítik. Egy-egy felhőszakadás vagy heves zivatar idején kulcsfontosságú, hogy a víz ne egyszerre zúduljon le a burkolt felületekről, hisz az a csatornahálózat túlterhelődéséhez és így
A zöld felületek nemcsak komfortos városklímával kedveznek nekünk, de az Egészségügyi Világszervezet összegző jelentése szerint pozitívan hatnak a lakosok fizikai és mentális egészségére, csökkentik a stresszt, a zajt és a hőség, valamint a légúti, szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozást, javítják a levegőminőséget és a társas interakciókhoz is kitűnő teret biztosítanak.
