A törvény megfogalmazása szerint „közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”. Az ítélet szóbeli indoklása szerint a közhatalom gyakorlása ebben az ügyben kizárható, a politikai közvélemény feladatszerű alakítása azonban megállapítható. A FB szerint az egyházi vezetők megnyilatkozásai, a püspöki körlevelek nemcsak erkölcsi kérdésekkel foglalkoznak, de létezik politikai olvasatuk is, ilyen értelemben is orientálhatják a közvéleményt. A bíróság hangsúlyozta, hogy minden egyes személynél esetről-esetre konkrétan kell vizsgálni, hogy megvannak-e a „közszereplői minőség” feltételei.
Fellebbeznek
Az ügyvéd hangsúlyozta, ebben a perben nem az a kérdés, hogy ügyfelei besúgók voltak-e, hanem hogy közszereplőnek minősülnek-e. Amennyiben a bíróság kimondja, hogy az egyházfők politikai közszereplőnek minősülnek, abból egyszersmind az is következik, hogy az általuk vezetett szervezet, az egyház politizál. Ez azonban elfogadhatatlan megállapítás – jegyezte meg. Hozzátette, hogy van olyan ügyfele, aki már kikérte a rávonatkozó dokumentumokat az állambiztonsági levéltártól, de nem találtak róla semmit. Az ítélet értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának ki kell szolgáltatnia a kért dokumentumokat.
Az ítélet ellen várhatóan fellebbeznek az érintettek.
Újságíró indította a pert
2005-ben Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.
Így vált az ügy alperesévé Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár. A református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban elismerte magáról, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. A református egyház képviselője így nem vált a per alperesévé.
Az Élet és Irodalom tavaly március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték.
