Orwelli eljárásnak tartja a német Spiegel Online azt a pert, ami Ausztriában zajlik Julian Hessenthalerrel szemben. Ő az a magándetektív, aki egy Ibizán megrendezett videóval leleplezte a Szabadságpárt (FPÖ) vezérének, Heinz-Christian Strachének, a hatalmi ambícióit.
A 2019-ben nyilvánosságra hozott, de 2017-ben készült videón a szélsőjobbos pártvezér egy állítólagos – egyébként nem létező – orosz oligarcha még állítólagosabb unokahúgával – ő egy imitátor volt – tárgyalta meg Ibizán, hogy mi mindent lenne hajlandó tenni az FPÖ az oroszokért, az állítólagos oroszok pedig Strachéért.
Strache példaképe
A felbuzdult szélsőjobbos pártvezető fantáziája rögtön be is indult, kiderült, Orbán Viktort tartja példaképnek, hiszen arról beszélt: olyan médiakörnyezetet szeretne kiépíteni, mint Orbáné, és fölvetette a (vélelmezett) oroszoknak, hogy „ebben számíthatnának Heinrich Pecina osztrák befektetőre, aki 2016-ban Magyarországon bezárta a Népszabadságot, és átjátszotta a megyei lapok jó részét a kormányfő barátjának, Mészáros Lőrincnek”.
12 személy ellen indult eljárás az Ibiza-videó nyilvánosságra kerülése óta. Strachét – aki a felvételek közzététele után kénytelen volt azonnal lemondani alkancellári posztjáról – időközben már el is ítélték vesztegetés miatt, 15 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A botrányba belebukott az ÖVP és az FPÖ alkotta jobboldali-szélsőjobboldali koalíció, Sebastian Kurz kancellár első kabinetje szétesett.
Az Ibiza-videót szervező Julian Hessenthaler, a 40 éves magánnyomozó is a vádlottak padjára került. Ennek az ügynek azonban – elvileg, az államügyész szerint – nincs köze a Strache-videóhoz, kábítószer kereskedelemmel és más bűncselekményekkel vádolják. Akár 15 év börtönre is ítélhetik.
A Spiegel – amely elsőként közölte a Süddeutsche Zeitunggal együtt az Ibiza-videót – azt írja: más időkben Hessenthaler kitüntetést kapott volna azért, amit tett.
„Ám a mai Európában veszélyesen él az, aki a hatalmasok machinációit, különösen a korrupt hatalmasokét, napvilágra hozza”
– jegyzi meg a lap.
15 neves civil szervezet, köztük az Amnesty International, az Epicenter Works, a Riporterek Határok Nélkül és a nagy tekintélyű emberjogi szakértő, Manfred Nowak professzor egyaránt elrettentő példának tartja a Hessenthaler elleni pert. Véleményük szerint ugyanis politikai hajtóvadászatról van szó.
Nyílt levelet is írtak a per szeptemberi kezdete előtt, amelyben azt állítják, hogy a Hessenthaler elleni eljárás részben koholt vádakon alapul. Thomas Lohninger, a digitális joggal foglalkozó „epicenter.works” ügyvezető igazgatója szerint példát akarnak statuálni a hatóságok, hogy elrettentsék a jövőbeni potenciális informátorokat.
A parlamenti pártok közül a liberális NEOS és a szociáldemokrata SPÖ is aggódik a vádeljárás miatt. – A nyomozás kezdete óta az eljárás igen egyoldalú – véli Stephanie Krisper, aki emberjogi szakértő és az Ibiza-vizsgálóbizottságban a NEOS-t képviseli. Az osztrák Falter című lap szerint az üggyel összefüggésben felállított különleges nyomozócsoport, a „SoKo Ibiza” húsz nyomozója közül 17 valójában Hessenthalerre dolgozott, és mindössze három a korrupcióellenes ügyészségnek, Strache ellen.
2019 szeptemberében el is távolítottak egy nyomozót a csapatból, Niko Reithet. Kiderült, hogy az ÖVP jelöltje is volt, és lelkes Strache-rajongó. Évtizedekkel korábban ráadásul dolgozott állítólag egy olyan szerencsejátékcégnek is, amely ellen az Ibiza-videó miatt vizsgálatok folynak.
Két tanú felbukkan
A Der Standard szerint Reithet eleve azért vonták be a nyomozásba, mert drogszakértőnek számított a rendőrségen belül, az ibizai felvételen pedig a gyanú szerint kábítószert is fogyasztottak. Ő hallgatta ki azokat a tanúkat is először, akik utóbb terhelő tanúvallomást tettek Hessenthaler ellen, méghozzá
A tanúkat Hessenthaler védői keményen támadják. Szerintük több tízezer euróval lefizették őket, és időközben emiatt többször is megváltoztatták a vallomásukat. Természetesen minden érintett és a lefizetéssel vádolt személy is tagadja ezeket a vádakat.
A Der Standard szerint a Hessenthaler ellen tanúskodó férfi – a másik egyébként az élettársa, mindkettőjüket elítélték már kábítószeres bűncselekmények miatt – több osztrák lap szerint is rendőrségi besúgó és egyben drogfüggő is. A férfi sajtóhírek szerint azért nem tett sokáig terhelő vallomást, mert az édesanyját megfenyegették. A vád szerint Hessenthaler neki adott el drogot. Hessenthaler azt mondta a rá terhelő tanúvallomást tevő férfiról, hogy vele 2013-ban ugyanannál a detektívszolgálatnál dolgoztak, de más személyes kapcsolat nem volt köztük.
A per
Szeptember 8-án St. Pöltenben megkezdődött Julian Hessenthaler pere. Az első tárgyaláson a vádlott ártatlannak vallotta magát. A zsúfolásig megtelt ülésteremben a média képviselői óriási számban képviseltették magukat. A vád szerint 1,25 kiló (grammonként 40 euróba kerül a szer), 70 százalékos tisztaságú kokaint adott el a terhelt évekkel ezelőtt az alsó-ausztriai Haag városa közelében. A férfit okirathamisítással is vádolják. Az összbüntetési tétel felső határa 15 év.
Az államügyész, Bernd Schneider tulajdonképpen a civil szervezetek vádjaira is reagált, amikor a szeptemberi tárgyaláson hangsúlyozza: itt és most nem egy videóról van szó, hanem más vádakról.
Hessenthaler két ügyvéddel jelent meg a tárgyaláson. A bécsi Oliver Scherbaummal és a salzburgi Wolfgang Auerrel. Auer azzal kezdte a védőbeszédét, hogy szégyelli magát mint osztrák ügyvéd, és mint az „osztrák igazságszolgáltatás részszereplője”, hogy egy ilyen eljárást kellett megélnie. Arról van szó, hogy egy vádlottat azért akarnak megbüntetni, mert elkészítette az Ibiza-videót.
Scherbaum pedig azzal folytatta: koncepciós ügyről van szó, az Ibiza-videó miatti bosszúról. „Ezután az eljárás után megtudjuk, hogy Ausztriában lehetséges-e, hogy egy politikai korrupciós eset felderítőjét koholt (német szóhasználattal: konstruált, a szerk.) vádakkal ki lehet-e vonni a forgalomból.”
Az ÖVP hálózatai
A Falter főszerkesztője, Florian Klenk felteszi a kérdést: elképzelhető-e, hogy a vád az alvilágból vásárolt tanúkra támaszkodik? Igaz lehet ez? – tanakodik, majd hozzáfűzi: a bíróság dolga lesz ezt tisztázni.
Márpedig az üggyel összefüggésben sok mindent elképzelhetőnek tart az osztrák közvélemény. Hessenthalernek, a magándetektívnek ugyanis sikerült az Ibiza-videóval elérnie azt, amit tüntetések, ellenzéki pártok, európai jogállami mechanizmusok és az osztrák sajtó korábban képtelen volt. A videó nyilvánosságra hozatalával ugyanis elszálltak a politikai esélyei Strachénak, akit korábban már-már kancellárjelöltnek tartottak Ausztriában – ez már ismét csak a Spiegel Online megállapítása.
Hessenthaler ellen a botrány kirobbanása óta lejárató kampány zajlik, elsősorban az EU-infothek.com nevű internetes oldalon keresztül. Az osztrák sajtó kapcsolatba hozta a szájtot üzemeltető, egyébként a szerencsejáték elleni harc mellett kiálló férfit azzal a céggel – a Novomatic-kal –, amelynek neve az ibizai-videón is elhangzott. (Ezt az érintett férfi hevesen tagadja.)
Sokak szerint ugyanis A szerencsejátékcégről azt állította, hogy osztrák pártokat finanszírozott, egyesületeknek adott illegális adományokkal. (A megnevezettek tagadták ezt.) Ezzel pedig a még jelenleg is kormányon lévő ÖVP-t, az Osztrák Néppártot hozta nagyon kellemetlen helyzetbe. A most is hatalmon lévő Sebastian Kurz vezette párt egyik erős emberének, a kancellár „jobbkezének”, a szintén ÖVP-s Gernot Blümel pénzügyminiszternek a házát a kiszivárogtatott videó után indult vizsgálatok során át is kutatták a hatóságok, valamint a politikusnak át kellett vészelnie a parlamentben egy bizalmatlansági indítványt is a céggel fenntartott állítólagos kapcsolatai miatt.
Leépülő jogállam
A Spiegel szerint Ausztriában gyorsan háttérbe szorították a korrupciós ügyekre szakosodott speciális ügyészséget, a WKStA-t. Miként fogalmaznak, ha a kormányzó Osztrák Néppártról van szó, és az ÖVP veszélybe kerül, a hálózatai gondoskodnak arról, hogy a politikai és gazdasági elit büntetlen maradjon. Ehhez minden eszközt felhasználnak: illetékességi szabályokat, (informális) utasításokat és személycseréket.
Éppen ezért is hasonlítja a Zöldek korábbi politikusa, Peter Pilz a Kurz kancellárról szóló könyvében (amely a Kurz – egy rezsim címet viseli) a fiatal ÖVP-politikust és a hozzá csapódó lojális csapatot a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovén politikai közeghez. Pilz nemcsak a szélsőjobboldal felemelkedését látja veszélyesnek a demokráciákra, hanem a kereszténydemokrata pártok populista mozgalmakká való átalakulását is, amelyek a független igazságszolgáltatást, valamint a szabad sajtót fenyegetik.
Pilz éppen az Ibiza-videóval magyarázza az osztrák jogállam szisztematikus leépítését Kurz kancellár részéről. Szerinte a videón elhangzottakról az ÖVP is tudta, hogy bár első körben az FPÖ-nek fog károkat okozni, de előbb-utóbb eljutnak a kormányfőig az ügy hullámai. Ezért kezdték tehát a jogállamiságot lerombolni – mondta az Inforadio.de-nek.
Kurz Magyarországot „védi”
Az is érdekes, hogy éppen a hétvégén szolgáltatott maga Kurz kancellár is áttételes „bizonyítékot” Pilz állításaira. Kurz ugyanis német és francia lapoknak nyilatkozva elmondta: a jogállamiságnak mindenkire egyaránt vonatkoznia kell, és „tévedés itt mindig csak Lengyelországról és Magyarországról beszélni”. Érdekes, hogy Kurz is – a Fidesz politikusaihoz hasonlóan – „Magyarországról” és nem a „magyar kormányról” beszélt, mintha az egész ország vitatná az EU álláspontját jogállamisági kérdésekben, és nem mondjuk Varga Judit vagy Orbán Viktor.
Az osztrák kancellár szavaira éles kritika érkezett az ellenzék részéről. A szociáldemokrata SPÖ európai szóvivője, Jörg Leichtfried szerint a kancellár „az emberi jogokról és a demokráciáról szóló konfliktusban most az autoriter magyar és lengyel kormány mellé áll”. – Kurz nyilvánvalóan érintettnek érzi magát, amikor Magyarországot és Lengyelországot kritizálják – mondta Leichtfried, hozzátéve: mostani nyilatkozatával Kurz magát is védi, azaz az igazságszolgáltatás és a jogállam megtámadását és a parlament semmibevételét veszi védelmébe és relativizálja.
Orbanizálódik Ausztria?
Nemcsak Orbán és Kurz között vonnak azonban párhuzamot az ellenzékiek. 2021 májusában Kurz Németországban egy sajtószabadság-díjat vehetett át, amit az SPÖ egyik vezetője, Christian Deutsch abszurdnak minősített. A politikus „Ausztria orbanizációjával” vádolta Kurzot, aki szerinte folyamatosan aláássa a demokrácia pilléreit és támadja az alkotmányos államot, illetve a sajtószabadságot. Rubina Möhring, a Riporterek Határok Nélkül osztrák szervezetének vezetője egy véleménycikkében gúnyosan megjegyezte: Kurz az elmúlt években csak kétfelé épített hidat: Donald Trump és Orbán Viktor felé.
A világ egyik legrégebbi, máig megjelenő napilapja – a Wiener Zeitungról (WZ) – is veszélyben van. Az újságot 1703-ban alapították, viszont most az osztrák kancellár megpróbálja kivéreztetni. Mindeddig a WZ nem egyszerűen napilap volt, hanem az ország hivatalos közlönyeként is fungált. A kormányzati álláshirdetéseket és a vállalatok éves mérlegeit itt kellett ugyanis megjelentetni. Kurz éppen e fő bevételi forrást, a kötelező hirdetményeket akarja eltöröltetni.
Ausztriában a WZ nem hódolt be a kancellárnak, ehelyett objektív elemzésre törekszik, még az Ibiza-videó kapcsán is. Így a lap megállapította: Ausztriában a politika és a szerencsejáték nagyon szoros viszonyban van egymással. Talán túl szorosban is.
Az első Kurz-kormány sportminisztereként Strache is be akart szállni a szerencsejátékbizniszbe. Egy online sportfogadási koncesszió ötletén dolgozott, ezért – a Wiener Zeitung szerint – 2018 augusztusában találkozott a Novomatic csúcsvezetésével. Az ÖVP és az FPÖ koalíciójának szétesése ezt a tervet hiúsította meg, és a WZ szerint azt is mutatja, mennyire egészségtelen volt a szerencsejáték-ipar és a politika „közelsége”.
