Belföld

Rosszabbul élnek a családok

Az elmúlt egy évben sok olyan döntés született, amely a kormány és a civilszervezetek közötti kommunikáció hiánya miatt hátrányosan hat a családosokra – állítja a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Sok családnak az is gondot okoz, hogy miközben sokaknak csökkent a fizetése, addig nőttek a közműdíjak. Bár az önkormányzatok kompenzálnak, a szervezet szerint nem megfelelően.

Az utóbbi egy évben hozott egyes kormánydöntések jelentősen megnehezítették a családosok, azon belül is főképp a nagycsaládosok életét – mondta a FigyelőNetnek Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese. Példaként említette, hogy nagy gondok vannak az iskoláztatásnál, mivel az iskola-összevonásoknak köszönhetően nem ritka, hogy az alsó és a felső tagozat más-más településre került, így sok családnak gondot okozhat a gyermek állandó kísérgetése. De az egészségügyi reform miatti bizonytalanság is nehezíti a családok életét: Morvayné kiemelte, hogy nem egységes az egészségügyi ellátórendszer, így amíg a főváros XVI. kerületében fizetni kell a nem kötelező jellegű oltásokért – például aktuálisan a kullancs elleniért – addig máshol nem kérnek ezért pénzt.

Csökkenő fizetések

A bruttó átlagkeresetek ugyan 7,4 százalékkal emelkedetek, ám az emelkedő elvonások (például adó-, járulék és illetékek) miatt már csak 1,2 százalékkal kaptunk több pénzt kézhez a hónap végén – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Az inflációnak köszönhetően azonban ez is kevesebbet ér, mivel ugyanebben az időszakban 8,6 százalékkal emelkedetek a fogyasztói árak, így összességében majd hét százalékkal keresünk most kevesebbet, mint a tavalyi év ezen időszakában.

Növekvő közműdíjak

Ezenfelül szinte nem volt olyan önkormányzat, amely ne emelt volna az elmúlt évben a közműdíjak árain: a lakosság egyötöde továbbra is a fővárosban él, ahol 9,8 százalékkal emelkedett a vízdíj, 3,3 százalékkal a csatornahasználat és 8,4 százalékkal a szilárd hulladék elszállítása. Legnagyobb mértékben a távhő díja nőtt Budapesten, amiért január elsejétől 37 százalékkal, míg áprilistól újabb 8,4 százalékkal kellett többet fizetni. A fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint a kétlépcsős emelés célja az volt, hogy a téli hónapokban, amikor a legmagasabb fűtésszámlák keletkeznek, kevesebbet kelljen fizetni. Kiemelték azonban, hogy a díjkompenzáció miatt a budapestiek 82 százaléka számára ennél jóval kisebb emelkedést jelentett az árváltozás. (Az érvényes kormányrendelet értelmében 93 906 forintos havi jövedelem felett nem jár állami kompenzáció, így 41 ezer háztartásnak továbbra is a teljes terhet kell fizetnie).

Körülbelül hasonló mértékben nőttek a FigyelőNet adatai szerint a közműdíjak Kaposvárott is, ahol az energiaárak növekedésével és az inflációs hatással magyarázták az árváltoztatásokat. Ennek megfelelően a víz- és csatornadíj valamivel hét százalék felett növekedett, viszont a fűtési hődíj 81,2 százalékkal nőtt.

Hibás energiatámogatási rendszer?

A közműdíjaknál a legnagyobb problémát az okozza, hogy hibás a mostani energiatámogatási rendszer – véli Morvayné Bajai Zsuzsanna. Hozzátette: nagyon nehezményezik, hogy csak ősszel írják ki – a főleg panellakásokat érintő – energiatakarékossági pályázatokat, így idén ebből már valószínűleg nem lesz semmi.


Pedig így jelentős összegeket takaríthatnának meg a panelekben élők, mivel a felújítás után éppen a legjelentősebben növekvő távhődíjat lehetne csökkenteni. De az energiatakarékosság máshol is jelentkezhet: korszerű izzóval akár egyharmadával lehetne csökkenteni a villanyszámlát.


Természetben támogatnak

Az igaz, hogy szinte valamennyi önkormányzat ad támogatást a rászorulóknak, ám sokszor természetben fizetik ezt: például gyermekétkeztetés, vagy ha az önkormányzat tulajdonában van a helyi vízművek, akkor a vízdíj, esetleg a szemétszállítás formájában. Morvayné Bajai Zsuzsanna szerint, ha készpénzt kapnának a családok, akkor ők jobban el tudnák dönteni, hogy azt mire szeretnék költeni, ami által javulhatna az anyagi helyzetük is.

Minden önkormányzat maga dönti el, hogy kinek és milyen formában ad támogatást, ebbe a központi kormányzat nem szól bele – közölte a FigyelőNet érdeklődésére az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium.

Ugyanezt erősítették meg Miskolcon is, ahol mind készpénzzel, mind célzottan, tehát például lakbértámogatással, vagy távhődíj-kompenzációval segítik a rászorulókat. Ezek szerint készpénzt csak azok kapnak, akik rendszeres szociális segélyen élnek, a többieken közvetlenebb módon segítenek: akinek például gondja van a lakásfenntartással, annak célszerűen egyből a szolgáltatóhoz küldik a pénzt, így segítvén elő a biztos lakhatást – magyarázta Jirkovszkyné Szép Mária, a helyi Egészségügyi és Szociális osztály vezetője.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik