Iohannis példáján felbuzdulva a romániai politikusok sorban oltatták be magukat és osztották meg a fotókat a közösségi oldalaikon, kijövetelkor nyilatkoztak az odacsődített újságíróknak. Kelemen Hunor miniszterelnök helyettes, az RMDSZ elnöke az államfőhöz hasonlóan fekete trikóban villantott izmot, Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter pedig olyan csíkos ingben ült le a székbe, amelynek karjára tépőzáras zsebet varrtak, s neki csak nyitni kellett a rést, hogy beszúrják a tűt. Bevallotta, akkor szerezte be ezt a spéci inget, amikor még sokat utazott epidemiológiailag veszélyes országokba, és gyakran kellett beoltassa magát. A politikusok mémgyártást egekbe szökkentő, az oltást népszerűsítő propagandája hirtelen népharagba csapott át, miután kiderült, mekkora kálvária hétköznapi embernek előjegyzést kicsikarni a rendszerből.
A legtöbb helyen már csak márciusra van oltási időpont
Az egészségügyisek után a 65 évnél idősebbek, a krónikus betegségekben szenvedők, a kulcsfontosságú iparágakban, közigazgatásban, oktatásban, termelésben dolgozók oltathatják be magukat. Csakhogy a Speciális Kommunikációs Szolgálat (STS) – gyakorlatilag az egyik titkosszolgálat, végzik az engedélyezett lehallgatásokat, ők működtetik a kommunikációs rendszert például választások alkalmával stb. – által gründolt online regisztrációs platform már az első napokban becsődölt. Január 15-18. között a STS adatai szerint 300 ezren regisztráltak, csakhogy a rendszer százával dobott vissza valamilyen ritkább kórban szenvedőket, mert ezeket a betegségeket elfelejtették betáplálni.
A hibát végül korrigálták, de kiderült, ez csak a jéghegy csúcsa, hisz a fő gond, hogy tulajdonképpen nincs elegendő vakcina, ráadásul ezek megyei elosztása köszönő viszonyban sincs a helyi igényekkel. Az oltási kampányt irányító bizottság január 20-án végre elismerte, hogy a 42-ből 31 megyében már csak márciusra foglalható időpont. A helyzetet súlyosbítja, hogy a STS programja napi rendszerességgel pár órára leblokkol.
A zf.ro gazdasági lapnak egy Hunyad megyei nő elmesélte, hogy miután hiába próbálkozott az online regisztrációval, rácsörgött a megyei tisztiorvosi szolgálatra, ahol azt mondták, talál még helyet 130 kilométerre, a szomszédos Fehér megye egyik településén.
Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője – aki csütörtökön édesanyjával együtt jelent meg, hogy szintén soron kívül oltassa be magát – kijelentette, a liberális kormány kitalálta a „vakcina-turizmust”.
Romániában nem kell az orosz és a kínai vakcina
A vándorlás elfogadása mindennapossá vált Romániában, főleg azoknál a személyeknél, akik munkájuk miatt szeretnék mielőbb beoltatni magukat. A hatóságok természetesen egymásra mutogatnak: a megyei tisztiorvosi szolgálat (DSP) a minisztériumra és vissza. A tárca szerint a DSP-k rosszul mérték fel az igényeket, ezért fordulhatott elő január 20-án, hogy Hunyad megyében már nem volt üres hely, Fehér megyében viszont ezer, Gorjban 8500, Krasszó Szörényben 3500 is látszott. A tisztiorvosi szolgálatok állítják, kénytelenek egyik napról a másikra belőni az igényeket, mert nincs hozzáférésük az előjegyzési listához. Egy Gorj megyei kórház vezetője bevallotta, egyik nap tízen esnek be oltásra hozzájuk, másnap ötvenen. Ezt támasztotta alá a megyei DSP igazgatója, aki szerint, mivel nincs elegendő dózis a hűtőben, a minisztérium rendre levágja az igénylést: ha kérnek 2.000-et, kapnak 1.170-et, amennyi a kiszerelés „hogy más megyéknek is jusson”.
Románia legutóbb, január 17-én 87.750 darab Pfizer BioNTech oltást kapott, de a cég, a bejelentett technológiai átalakítások miatt csak február 15. után tud többet leszállítani Romániának is.
December 27-január 20. között összesen közel 271.000 személyt oltottak be Romániában.
Január 12-én az első, 14.000 darabos Moderna vakcina is megérkezett Bukarestbe a Cantacuzino Kutatási, Fejlesztési Katonaorvosi Intézethez, de az már nyilvánvaló, hogy ebből a típusból sokkal kevesebbhez jut az ország, mint a Pfizerből. Hogy miért a Cantacuzinoba, arra magyarázat, hogy az országos oltási kampányt Valeriu Gheorghiţă, egy 38 éves, tudományos doktori címét fertőző betegségekből szerző katonaorvos irányítja. Aki máris beszólt a kivételezett helyzetű politikusoknak, mert arra az újságírói kérdésre, hogy a szenátorok, képviselők is beoltathatják-e magukat a munkahelyükön a mobil oltási központok segítségével – a szociális otthonokban élők, a 24 órás szolgálatot követelő munkahelyeken dolgozókhoz hasonlóan –, azt válaszolta: rendelkeznek saját orvosi kabinettel a parlamentben.
Aradon moziból lett oltóközpont
Mivel Magyarországgal ellentétben Romániában a politikacsinálók inkább a megyei kiskirályok (=önkormányzati elnökök és udvartartásuk), mint a bukaresti pártközpontok, a Megyei Jogú Városok Szövetsége már január legelején betámadta a kormányt, hogy csendben lepasszolta nekik az oltási központok kialakítását, működtetését, de pénzt nem mellékeltek a feladathoz. Pedig a szövetség elnöke Emil Boc, Kolozsvár polgármestere a kormányzó liberálisok (PNL) markáns személyisége, korábbi miniszterelnök.
Boc a legkeményebb PNL-s kollégáival és megfelelő médiakörítéssel Bukarestben kezdett egyezkedni, aminek eredményeként a kormány 1,5 milliárd lejt (mintegy 300 millió euró) különített el a megyéknek. Mert spórolásból sok megyeszékhely, város nem egészségügyi épületekben keresett alkalmas helyeket, amelyekért nem kell bérleti díjat perkálni, hanem saját ingatlanai között kutakodott. Így aztán Aradon például két mozit kezdtek berendezni, viszont egyetlen megyében sem az oltási központok hiánya a fő probléma.
A szövetség azt is elérte, hogy a berendezési költségek mellett országos büdzséből fizessék az oltóközpontokban dolgozókat: kormányrendelettel az orvosok 100 lej/óra (körülbelül 7000 forint), az ápolók 50 lej/óra (3500 forint), a regisztrációt végzők pedig 25 lej/óra (1750 forint) bért kapnak – kivéve azokat, akiket hivatalból a munkahelyéről rendeltek át –, de a saját betegeiket oltásra irányító háziorvosok is elszámolhatják a szolgáltatást.
Tény, amíg rendre üres a vakcinaraktár, a problémák az elkövetkező napokban-hetekben súlyosbodhatnak, ugyanis a kormány belengette, hogy a február 8-án kezdődő második félévtől megnyitja az iskolákat. Így az eddig szkeptikus tanárok is várhatóan be akarják oltatni magukat. Ilyen körülmények között kérdés, a szaktárca miként gazdálkodik a sovány készlettel.
Egy január 21-i felmérés szerint jelenleg tíz romániai lakos közül négy kér oltást. Elképzelhető, mekkora zűrzavar keletkezne, ha a politikusok, közszereplők kampánya például hatra emelné a számot.
