Négy év börtönre, és négy év közügyektől eltiltásra ítélte erős felindulásból elkövetett emberölés miatt a Miskolci Törvényszék azt a 33 éves férfit, aki halálra szurkálta az anyjára támadó apját Szomolyán.
Az alacsony intellektusú férfi együtt élt szüleivel, és valamennyien iszákos életmódot folytattak. A férfi apja ittasan rendszeresen balhézott a családtagjaival, ilyenkor kölcsönösen szidalmazták egymást, tettlegességre is sor került közöttük. Két és fél évvel ezelőtt késsel támadt a feleségére.
2018 decemberében a férfi és a szülei is nagyobb mennyiségű bort fogyasztottak, közülük leginkább az apa ittasodott le. Délután az apja és anyja ismét összeveszett, a vita hevében a férfi elővett egy nagyméretű konyhakést, mellyel rátámadt a feleségére, meg akarta szúrni. A fiatalember felébredt a zajra, bement szülei hálószobájába, odalépett az apjához, kicsavarta kezéből a kést, majd számon kérte a magatartásáért.
A feleség megpróbálta megakadályozni a fia cselekményét, rákiabált, hogy ne csinálja, de a fia nem tudott leállni és ezután is tovább szurkált. A összesen 15 alkalommal szúrta meg az apját, aki a helyszínen belehalt a sérüléseibe.
A cselekmény végeztével a férfi elküldte az anyját a szomszédba, hogy hívja ki a mentőket, ő pedig folyamatosan megkísérelte újraéleszteni az apját, azonban ez nem járt sikerrel, mivel a tüdőket és a szívet is sértő szúrások következtében elhalálozott.
A vádhatósággal egyetértésben a törvényszék az elkövető feldúlt állapotát méltányolható okból származó erős felindulásként értékelte. Az erős felindulás méltányolható okból akkor származik, ha erkölcsileg menthető és bizonyos fokig igazolható. A törvényszék ítélete szerint a nem kóros jellegű dühkitörést erkölcsileg méltányolható ok, az édesanyja életét veszélyeztető támadás váltotta ki. Ez a konfliktus olyan fékezhetetlen indulatot váltott ki a férfinál amely rögtönös, de eltúlzott és indokolatlan erőszakos tettre sarkallta. Ez pedig olyan jogellenes és büntetendő cselekmény, amely az emberölés enyhébb megítélését alapozza meg.
A büntetés középmértéke ö év. A törvényszék a büntetlen előéletű, alacsony intellektusú férfival szemben ennél enyhébb szabadságvesztést szabott ki, amelyet a vádhatóság tudomásul vett. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint ugyanis a családon belüli erőszak megelőzése – és nem további késeléssel történő „megakadályozása” – a társadalmilag helyes cél. A kiszabott szabadságvesztés büntetés az élet elleni bűntett súlyával és a tettes alanyi bűnösségével egyaránt arányos joghátrány. A fellebbviteli főügyészség indítványa szerint ezért nincs törvényes indok a büntetés enyhítésére. A büntetőügyben a védelmi fellebbezések miatt másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla dönt.