A Fidesz legújabb, kilencedik alaptörvény-módosítási javaslatában külön foglalkoznak azzal is, hogy meghatározzák, mit értsünk közpénz alatt. A jogszabálytervezet szerint a közpénz az, ami az állam bevétele, kiadása és követelése.
A Népszavának nyilatkozó Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint okkal írják át a közpénz fogalmát is. Egyértelmű ugyanis a bírói gyakorlat: ahol közpénzt használnak vagy közfeladatot látnak el, ott a döntéshozók kötelesek a nyilvánosságot eltűrni. A közpénz újrafogalmazásának hatása azonban ma még nem látható, hiszen nincsenek meg még azok a várható további módosítások, amelyek ezt a definíciót átvezetik más jogszabályokon.
Úgy fest, a kormány a közpénz fogalmát a kormányzati és önkormányzati pénzmozgásokra korlátozná, és kivenné ebből a körből például az állami cégeket. A TI jogi igazgatója szerint viszont a társasági adó felajánlások (tao-pénzek) kérdésben egyértelmű a jogi helyzet. Épp a TI kezdeményezésre mondta ki a bíróság a tao-felajánlásokról, hogy azoknak átadásával az állam bevételről mond le. Vagyis a tao-támogatások az új alaptörvényi definíció alapján is megmaradnának közpénznek.
Ahol a nap végén az adófizetők állják a számlát és az államnak tulajdonosi, irányítási szempontból meghatározó szerepe van, legyen az akár állami cég vagy közalapítvány, ott közpénzzel gazdálkodnak
– adott a lapnak egy egyszerű definíciót a közpénz fogalmára László Csaba egyetemi tanár. A volt pénzügyminiszter szerint a fő probléma, hogy nincs világosan szabályozva még az alaptörvényben sem, hogy mi az állam. Innentől kezdve pedig nyitott kérdés, hogy mi az állam bevétele, kiadása vagy követelése, azaz nem látni, mire megy ki az alaptörvény átírása.
A csodákban hiszek, a véletlenekben nem: eddig egyetlen hasonló szabályozás sem az átláthatóság irányába mutatott
– mondta a lapnak László Csaba, aki szerint a közvagyon részének kell tekinteni a közpénzből, vagyonból létrehozott alapítványok működési költségeit, vagy épp a száz százalékban állami tulajdonban lévő Paksi Atomerőmű gazdálkodását. A jegybanki alapítványok egyértelműen közpénzt kezelnek, ám ha a mostani alkotmányos módosítás életbe lép, akkor szerinte megtörténhet, hogy az itt kezelt vagyon jogilag végül tényleg elveszíti közpénz jellegét.
Az alaptörvény másik gazdasági jellegű módosítása pedig kimondaná, hogy az elmúlt hónapokban elszaporodó, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló szabályokat csak kétharmaddal lehetne módosítani.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
