Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. egykori cégvezetője – akit első fokon a Győri Törvényszék két év hat hónapi letöltendő fogházbüntetésre ítélt – most jogerősen négy év börtönt kapott a Győri Ítélőtáblától közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendszer megsértése miatt. Deák Józsefnek, a vállalat korábbi műszaki szolgáltatási igazgatójának kétéves szabadságvesztését háromra emelték. A hidrátgyártás akkori ügyvezetőjére, Diczig Józsefre korábban kirótt felfüggesztett fogházat 2 év hat hónap letöltendő szabadságvesztésre súlyosították.
Az ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék korábban hatályon kívül helyezett – az összes vádlottat felmentő – ítéletével szemben lényegében a Fellebviteli Főügyészség álláspontját, illetve a megismételt első fokú eljárásban ítélkező Győri Törvényszék verdiktjét fogadta el. Kivéve a büntetések mértékét.
Bakonyi Zoltán és ügyvédje, valamint több vádlott nem jelent meg az ítélethirdetésen.
Ártatlan embereket küld börtönbe a Győri Ítélőtábla
– mondta megindultan a tárgyalást követően Pál Helga ügyvéd, a másodrendű vádlott védője. Hozzátette: – Kilenc és fél éve foglalkozom ezzel az üggyel, ne higgye senki, hogy föladjuk. Magyarországon a Kúriánál és az Alkotmánybíróságon kereshetjük az igazunkat, de szükség esetén nemzetközi bíróság elé visszük az ügyet.
A védelem egyébként az ítélethirdetést megelőző tárgyalásokon azt állította, hogy egy eljárásjogi törvénysértés következtében egy jogilag meg sem alakult bíróság ítélte el korábban a Győri Törvényszéken a vörösiszapper vádlottjait. Az Országos Bírói Hivatal elnöke közveszélyokozás tárgyalására ugyanis az eljáró bírót nem jelölte ki, ami azt jelenti, hogy egy hivatalosan meg sem alakult eljáró tanács ítélkezett, ezért az elmarasztaló verdiktet mérlegelés nélkül hatályon kívül kellett volna helyezni – a védelem álláspontja szerint.
A Győri Törvényszék, illetve az ügyészség álláspontját elfogadó Győri Ítélőtábla azonban nem osztotta ezt az érvelést, s azzal utasította el: a bíró a gazdasági ügyek elbírálására jogosító kijelöléssel rendelkezett, egyedi elbírálásokra jogosult volt. Ráadásul – fogalmazott Zólyomi Csilla, az eljáró tanács elnöke – a jelenleg hatályos törvény ilyen kijelölést már nem követel meg, a kijelölés hiánya nem számít abszolút hatályon kívül helyezési oknak.
Az ítélőtábla azt is visszautasította, hogy az először első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék által megfogalmazott tényállást kellett volna figyelembe venni, hiszen éppen a Győri Ítélőtábla korábban azt az ítéletet kifejezetten az indoklás elégtelensége miatt helyezte hatályon kívül, a megállapított tényállást nem kifogásolta, sőt meg is dicsérte, többek között azért, mert „a bizonyítás széles körű volt.”
Zólyomi Csilla szerint ugyanakkor a korábbi veszprémi ítéletben több hibát is elkövettek, ezért írták elő például az ellentmondásos szakértői vélemények tisztázását. Az igaz, hogy az újabb első fokú eljárás győri bírája ezt nem tette meg, de ez már az ő bírói mérlegelésének a hatáskörébe tartozott. Az pedig, hogy az ítélőtábla a megismételt eljárás lefolytatására veszprémi vagy győri bíróságot rendel-e ki, annak az okát nem kell indokolnia. Ezzel nem sérült a vádlottak törvényes bíróhoz való joga, jelentette ki.
Márpedig a katasztrófa napján a lúgkoncentráció magasabb volt a tározóban, s ez a gátszakadás „meghatározó körülménye lett” – indokolt a bírónő. Hozzátette: bár erről a környezetvédelmi hatóság kapott jelzést, ám az, hogy nem emelt ellene kifogást, vagyis a hatóság nem megfelelően végezte a munkáját, nem mentesíti a vádlottakat a jogi felelősség alól. (A hatóságok felelősségét az eljárás során nem firtatták.)
A Mal Zrt. nem volt felkészülve arra, hogy mit kell tenni egy ilyen katasztrófa esetén – folytatta a tanács elnöke. Elmaradt a monitoringozás, nem végeztek állékonysági vizsgálatokat sem. A gát külső falán megjelenő vörös foltoknak sem tulajdonítottak jelentőséget, pedig egyes szakértők szerint ez már a szivárgás jele lehetett. A katasztrófáról késve értesítették a lakosságot, a Mal vezetője a devecseri polgármestert pedig félre is vezette, mondta a bírónő, aki szerint a szabályszegések száma és mértéke miatt kellett súlyosítani az első fokú büntetéseket.
Az ítélet jogerős.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
