A legtöbben már biztosan hallottak a John Lewis cég azon hagyományáról, hogy minden évben egy különleges, szívbemarkoló reklámmal készülnek az ünnepekre. Nem volt ez másként idén sem, ám a brit vállalat idén változtatott a formulán, és egy szokatlan videóval lepték meg az embereket.
https://www.youtube.com/watch?v=mNbSgMEZ_Tw
Az alig két és fél perces kisfilm elején Elton John ül egy zongoránál, majd kezdetét veszi egy időutazás, ami Your Song című szám dallamaira visszafelé haladva mutatja be a zenész karrierjének és életének fontos állomásait, és a sztori egészen a gyerekkoráig pörög vissza, mikor megkapja élete első zongoráját.
Mindez elsőre hiába tűnik buta giccsnek, simán igaz, még ha nem is feltétlenül mindig olyan mértékben, mint ahogy azt a videó sugallja Elton John esetében. Én például – mint a legtöbb kölyök – gyerekként imádtam a LEGO-t a nővéremmel együtt, a 80-as és 90-es években teljesen megszokott dolog volt, hogy a szoba közepén ültünk a szétterített elemek között és lelkesen építettünk.
Tinédzserként aztán leszoktunk róla, de az emlékek azért megmaradtak. Egy alkalommal például álltunk egy játékboltban karácsony előtt, ajándékok után kutatva az unokahúgomnak, és a LEGO felhozatal előtt elmerengtünk a régi szép időkön, sőt a dobozokat kézbe véve meg is jegyeztük, hogy még felnőttként is simán lenne kedvünk összerakni őket. Majd kisétáltunk az üzletből, és el is feledkeztünk az egészről.
Én legalábbis mindenképp, a nővérem viszont később is emlékezett az alkalomra, és 2009 karácsonyára kaptam tőle négy készletet – ő jó poénnak gondolta, hogy az (akkor) 28 éves öccsét LEGO-val ajándékozza meg, én pedig felnőtt fejjel ugyanúgy örültem neki, mint nyolcéves koromban.

Akkor persze még nem sejtettük, hová vezet a dolog: az ajándékok megépítése legalább olyan szórakoztató volt, mint gyerekként, és mivel a felnőtt lét egyik előnye, hogy az ember már akkor vehet magának LEGO-t, amikor csak akar, szép lassan elkezdett nőni a gyűjtemény, ami közel tíz évvel később már több száz minifigurát, épületek és járművek tucatjait takarja, főleg Star Wars és szuperhős témában.
de újságíróként beleástam magam a dán játékgyártó történetébe, figyeltem a híreket és az újdonságokat, kezdetben blogoltam, majd cikkeket írtam a LEGO-ról. Mindez odáig fejlődött, hogy bebocsátást nyertem a nyíregyházi LEGO-gyárba, sőt meghívtak az építőjáték szülővárosába, Billundba, ahol nemcsak a maga nemében zseniális LEGO House megnyitóján vehettem részt, de lejutottam a kevesek által látogatható LEGO Vaultba is, ahol szinte az összes valaha kiadott készlet megtalálható.
Talán mondanom sem kell, hogy a dániai kaland életre szóló élmény volt, nem csupán szakmailag, de rajongóként is, viszont jó eséllyel soha nem történik meg, ha kilenc évvel ezelőtt a nővérem nem dönt úgy, hogy egy egész különleges ajándékkal lep meg karácsonyra. Szóval néha érdemes túllendülni a dezodor-csomagon és néhány újabb pár zoknin, mert soha nem lehet tudni, hogy egy elsőre viccesnek/őrültnek tűnő meglepetés milyen irányba indítja el az embert.

