Barnard csillaga a Földhöz legközelebbi magányos csillag, nála közelebb már csak az Alpha Centauri hármas csillagrendszere van a bolygónkhoz, meg persze a saját Napunk. Nagyjából 6 fényévre kering tőlünk, ennek ellenére olyan halvány, hogy csak távcsővel látható, mivel egy vörös törpe. Látszó fényessége 9,54 magnitúdó. Az ilyen csillagokból van a legtöbb a galaxisunkban: a Tejút 70 százaléka ehhez hasonló vörös törpékből áll. Kisebb és öregebb, mint a Nap, és a legkevésbé aktív vörös törpe, amit ismerünk. A csillagot felfedezőjéről, Edward Emerson Barnardról (1857–1923) nevezték el.
Eddig nem tudtuk, hogy keringenek-e körülötte bolygók, de most megtaláltuk az elsőt: a Barnard-csillag b-nek, vagy GJ 699 b-nek nevezett bolygó legalább 3,2-szer nehezebb, mint a Föld, és olyan messze kering az egyébként sem túl forró csillaga körül, hogy valószínűleg élettelen, jeges világ található rajta. A nemzetközi kutatócsoport a Nature tudományos folyóiratban jelentette meg a tanulmányt a felfedezésről.
Guillem Anglada-Escude, a tanulmány vezető szerzője azt mondta a Gizmodónak, hogy a bolygó megtalálása azért volt nagy lépés, mert valószínűleg az ehhez hasonló távolságra keringő bolygókat fogjuk tudni igazán karakterizálni és megismerni a következő évtizedekben. Bár szinte teljesen biztos, hogy a Barnard-csillag b-n nincsenek meg az általunk ismert élethez szükséges feltételek, éppen az segít majd megfigyelni, hogy a csillagától ilyen távol kering: így
Anglada-Escude a Gizmodónak azt is megjegyezte, hogy a következő feladat más módszerekkel is megfigyelni a bolygót, ami még a Szaturnusz Titán nevű holdjához is hasonlíthat – és tele lehet szénhidrogénekkel, így az sem kizárható, hogy valami nőhet rajta. Persze ez elég valószínűtlen, de a kutatók egyelőre semmit nem szeretnének kizárni.
Főkép: Így nézhet ki a naplemente a Bernard-csillag b-n (Martin Kornmesser/ESO)