A párt határozati javaslata szerint az Országgyűlésnek fel kell kérnie a kormányt, hogy módosítsa rendeletét. Ne lépjen hatályba 2020. január elsején az a szabályozás, amely középfokú nyelvvizsgát tesz kötelezővé a felvételihez.
A Jobbik emlékeztet rá, hogy az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének februári kiadványa szerint a 2016-ban a jelentkezők 56 százalékának egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, míg a frissen érettségizők körében az arány 52 százalék volt. Bár a határidő közeledtével az arány emelkedni fog, de
Az alapvető jogok biztosa korábban maga is figyelmeztetett arra, hogy rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése addig, amíg hiányoznak az iskolák tárgyi, személyi feltételei.
Mivel nem hatékony a nyelvoktatás, a köznevelésben nem lehet felkészülni a nyelvvizsgára és az emelt szintű nyelvi érettségire. Jelenleg a szükséges feltételrendszer hiányzik a köznevelésből, és ez a helyzet az alapjogi biztos szerint nem egyszerűen oktatásszakmai problémát, hanem alapjogi aggályokat vet fel.
A Jobbik azzal egyetért, hogy az egyetemekre, főiskolákra való bejutáshoz szükséges a megfelelő nyelvtudás, de szerinte ez nem járhat azzal, hogy anyagi háttér alapján diszkrimináló intézkedés lépjen hatályba. Éppen határozati javaslatában azt szorgalmazza, hogy 2020. január 1-je helyett akkor lépjen életbe a szabályozás, ha
a köznevelésben a nyelvoktatás reformja megtörténik, a rendszer alkalmas lesz felkészíteni a diákokat.
Kiemelt kép: Marjai János
