Shmuel Bialy és Avi Loeb, a Harvard Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársai azt vizsgálták, hogy milyen típusú objektum lehet az ‘Oumuamua – számol be az IFLScience.
A megfigyelések alapján az objektum meglepő módon felgyorsult, amikor elhaladt a Nap előtt. Egyes kutatók a jelenséget azzal magyarázták, hogy az égitest felszínén található illékony anyagok a csillag hője miatt elpárologtak, ez pedig növelte az ‘Oumuamua sebességét.
Bialy és Loeb azonban nem ért egyet ezzel az elképzeléssel, a 400 méter hosszú objektumnál ugyanis nem jelentkezett olyan forgás, amely egy hasonló gázkiáramlásnál elvárható. Ehelyett a szakértők arra gyanakodnak, hogy a jelenség hátterében a napsugárzás által kifejtett mechanikai nyomás, azaz a fénynyomás áll.
A szakértők szerint amennyiben valóban a fénynyomás okozta az ‘Oumuamua gyorsulását, úgy az objektum egy eddig ismeretlen csillagközi anyagból állhat, amely egy természetes folyamat során vagy mesterséges módon jött létre.
A mesterséges eredettel számolva az egyik lehetőség, hogy az ‘Oumuamua egy fényvitorla, amely egy fejlett technológiai eszközről levált törmelékként sodródik a csillagközi térben
– írják az új tanulmányban. A tervek alapján hasonló vitorlával ellátott űrszondákat használnának a Breakthrough Starshot projektben, melynek célja a legközelebbi idegen csillag, az Alpha Centauri meglátogatása.
Bialy és Loeb azt nem tudták megállapítani, hogy amennyiben az ‘Oumumamua valóban mesterséges, úgy véletlenül jutott el hozzánk, vagy szándékosan küldték a Naprendszerbe. Ami az objektum eredetét illeti: az ‘Oumumamua a Naprendszer 16 ezer fényévnyi környezetéből bárhonnan származhat.
Sajnos az objektum már messze jár a Földtől, így a kutatók nem tudják tovább vizsgálni. A számítások alapján az ‘Oumumamua sosem fog visszatérni a Naprendszerbe, ezért csak reménykedhetünk benne, hogy a jövőben találunk még hasonló objektumot.
Kiemelt kép: ESO/M. Kornmesser