Ljudmila Ulickaja: Imágó
Nem tudom, van-e lista a legnépszerűbb külföldi írókról, de ha van, azon Ulickaja biztosan előkelő helyen szerepel. Nem nagyon kell bemutatni az orosz írónőt, regényei Magyarországon is bestsellernek számítanak. Az idén megjelent Imágó a szovjet diktatúra elleni küzdelem mindennapjai három jó barát – egy zenész, egy költő és egy fotográfus – életén keresztül. Megtudhatjuk, miként őrizhető meg ilyen körülmények között az ember személyisége, anyagi és szellemi függetlensége, vagy épp miként semmisíti meg a rendszer azokat, akik szembeszállnak a hivatalos ideológiával. Az Imágó Ljudmila Ulickaja alighanem legkomolyabb, egyben legmulatságosabb könyve.
Kertész Imre: Mentés másként
Kertész Imre 2001 és 2003 között írott naplója, vagy inkább a saját magának készült bejegyzéseinek összefoglalása, amelyből kiderül többek közt, hogyan élte meg a Nobel-díj körüli világszenzációt, mit látott és mit álmodott, mi a véleménye az ezredforduló politikai káoszáról, az ikertornyok leomlásáról, az európai demokráciák új kihívásairól, és hogy miképpen menthető másként a szabadság és a személyiség. A könyv legfőbb témája most is az európai és a magyar antiszemitizmus. Kiderül, miért szeret Berlinben élni, (ott nem érzi a Budapesten szerinte oly jellemző gyűlölködést, szürkeséget és monotóniát). A legszemélyesebb, legintimebb életkérdésekhez szervesen kapcsolódnak korunk irodalmi, filozófiai problémái. Intim és intellektuális. Igazi titkos könyv.
Angela Carter: Esték a cirkuszban
Angela Carter 1984-ben kiadott regénye egyszerre játékos, ironikus, érzelemgazdag történet és lebilincselő olvasmány. Főszereplője Fevvers, a szárnyas nő, aki puszta létével felforgatja a századforduló Londonját és Európáját. A légtornásznő fordulatos és lélegzetelállító kalandjait követve eljutunk a női szörnyek múzeumába, egy szentpétervári hercegi kastélyba, egy szibériai finnugor törzs mágikus realista világába, de legfőképpen a cirkuszba, ahol találkozhatunk kártyajós kismalaccal, gyáva erőművésszel, a világ leghátborzongatóbb bohócaival, tudós majmokkal és keringőző tigrisekkel. És közben izgulhatunk, hogy egymásra talál-e Fevvers és a jóképű amerikai riporter, aki bohócnak áll, hogy leleplezze a légtornásznő titkát. A Carter által teremtett feledhetetlen figurák megelevenedése, a mesemotívumok és az irodalmi utalások sokasága a pikareszk történet kavalkádjában kivételes műélvezetet nyújt. Bényei Tamás kitűnő fordítása.
Mosonyi Aliz: Magyarmesék
Mosonyi Alíz felnőtt mese-sorozatának – Boltosmesék,Szekrénymesék – harmadik darabja a Magyarmesék. “Egy biztos, itt minden magyarból van. Magyarokról magyaroknak magyarul. Hogy meg ne ártson, lehet rajta nevetni, sírni, vagy a kettőt egyszerre. Kishíján száz mese felnőtteknek.”
Kurt Vonnegut: A repülő macska
Vonnegut még a 2007-ben bekövetkezett halála előtt kijelentette, hogy minden olyan írását, amit érdemesnek tartott kiadásra, meg is jelent. Ehhez képest – Mark fia fiókkutatásainak eredményeképp – már itt a második posztumusz kötetet, benne 14 még eddig ki nem adott novellával az 50-es évekből, amikor kezdő íróként színes magazinok számára írta történeteit. Az írások között akad remekmű, és kevésbé sikerült novella is. A Vonnegut-rajongóknak mindenképp nagy örömet okozhat.
Kemény István: Az ellenség művészete – Család, gyerekek, autó
Kemény István két régebben megjelent prózakötetét egyesíti ez a kötet. Az ellenség művészete című regény 1989-ben jelent meg és a nyolcvanas évek Budapestjén játszódik. Az egy nap alatt játszódó kisregényben az egyik hősnő idegenvezetőként viszi végig a városon „barátját”, egy másik hősnő nyomában. A másik rész a kilencvenes évek első felében az Élet és Irodalom tárcarovatába írt novellákat gyűjti egybe. A Család, gyerekek, autó egy írásból élő, kétgyermekes belvárosi családapa szappanoperaszerű mindennapjait meséli el.
Michel Folco: Adolf Hitler sanyarú ifjúsága
A Franciaországban kirobbanó sikerű kötetet se nem regény, se nem életrajz. Vagy inkább mindkettő. Egyrészt szinte tudományos pontossággal követi Hitler gyermekkorát és ifjúságát, de mindezt végig maró iróniával jeleníti meg, ráadásul a szövegbe ravaszul belesző nagyon is mai elemeket. A főhős származása bizonytalan, közepes tehetség, akinek semmiféle falrengető vagy kivételes szenvedélye nem volt. A könyv hatásossága Hitler banális ifjúsága. De amint haladunk e különös könyv olvasásában, kialakul az a személyiség, amelynek elszántsága fokozatosan zavarba ejt bennünket. Mert gyerekkorát úgy értelmezhetjük, hogy elképzeljük jövőjét, romboló hatalmát, azt a hatást, amelyet népe legnagyobb részére gyakorolni fog, ő, aki egyáltalán nem elbűvölő. Michel Folco fantáziával, maró humorral adja elő, hogyan bújik meg a legbanálisabb gyermekben a legfélelmetesebb szörnyeteg. És ezzel a könyv túltesz minden történelemkönyvön.
Bodor Ádám: Verhovina madarai
Verhovinára bizonytalanul jár a vonat, a menetrendet eltörölték. Anatol Korkodus brigadéros nevelt fia, Adam a lepusztult állomáson várja a javítóból átirányított, mezítlábas Daniel Vangyelukot. Később miért tartóztatják le Korkodust? Vajon miért tűntek el a madarak a környékről? És mi a titka Eronim Mox mesés szakácskönyvének? Az olvasó hajnaltájt érkezik meg Bodor Ádám regényvilágának kellős közepébe – a mindenkori periféria, a civilizációs végvidék centrumába. A Verhovina madarai alcíme változatok végnapokra. A kisebb történetelemekből, elbeszélés-mozaikokból panorámaszerűen felépülő regényben az emberi érintkezések megdermednek és felolvadnak, a kultúra természetté bomlik, a csend pedig beszédes lesz. ,,Úgy kezdi, halkan sóhajtozva, mint egy távoli vízesés, majd sisteregni kezd, aztán amikor már harsog, tombol kibírhatatlanul, hirtelen, mintha beléd spriccelnének, az egész világ jegesen becsorog a füleden.” – És talán soha nem hagyjuk el Verhovinát.
Walter Isaacson: Steve Jobs
Isaacson az elmúlt két évben több mint negyven alkalommal beszélgetett Steve Jobsszal. Ezek a beszélgetések szolgálnak a könyv gerincéül, de ezt tovább színesíti vagy éppen árnyalja a családtagokkal, barátokkal, ellenségekkel, versenytársakkal és kollégákkal készített számos interjú. Jobs közreműködött a könyv készítésében, de teljesen szabad kezet adott az írónak, sőt arról a jogáról is lemondott, hogy a kéziratot nyomdába kerülés előtt átolvassa. Kifejezésre juttatta, hogy vele és az életével kapcsolatban nincs tabutéma, sőt ösztönözte az embereket, hogy őszintén nyilatkozzanak róla. A barátai, ellenségei és kollégái kendőzetlenül nyilatkoznak szenvedélyeiről, félelmeiről, megalkuvást nem tűrő tökéletesség utáni vágyáról, gonoszságairól és a mindent ellenőrizni akaró megszállottságáról – azaz mindazokról a dolgokról, amiknek eredményeképpen a nevéhez fűződő korszakalkotó dolgok megszülethettek. Jobs a vele kapcsolatba kerülőket könnyen az őrületbe tudta kergetni. De személyisége annyira elválaszthatatlan a nevéhez fűződő újításoktól, ahogy az Apple számítógépe az operációs rendszerétől. Így Steve Jobs élettörténete egyszerre példaértékű és tanulságos, tele leckékkel innovációról, jellemről, vezetésről és értékekről.
Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról
A legkövérebb magyar ember az egészséges táplálkozásról és a méregtelenítés csodájáról beszél, miközben sűrűn öblögeti torkát a saját Bt.-je által forgalmazott “csodaszerrel”, az Emese Acapulco Diabetikus Gyógyíróval. Az ő abszurd monológja ez a hamisítatlan Parti Nagy Lajos szöveg, melyben csak úgy röpködnek a csodás szókreálmányok és frenetikus mondatok. Közben, még ha akár amúgy kákabélűek is volnánk, úgy érezzük: reng a tokánk és rázkódik a hasunk a nevetéstől.
