Miután az afrikai sertéspestis (ASP) megjelent a szomszédos Romániában és Ukrajnában, csak idő kérdése volt, mikor bukkan fel Magyarországon is. A kór vad és házi sertések között pusztít, ők terjesztik testváladékaikkal, emberre viszont veszélytelen. A vírus élelmiszer-hulladékokban sokáig fertőzőképes marad, és egyes szállítmányokkal, ruhára, cipőre, járművek kerekeire tapadva messzire eljut. Ebben az esetben elméletben szigorú intézkedésekkel megállíthatjuk a határon, ebben bíztunk is. A vad mozgását viszont senki nem befolyásolhatja.
Védőoltás nincs ellene, mint ahogy gyógyszer sem, az egyetlen lehetőség ASP felbukkanása esetén a teljes, potenciálisan érintett állomány leölése, vaddisznóknál a jelentős ritkítás.
Sokáig ácsorgott a határon
Teltek a hetek és a hónapok, idén már a magyar határ közvetlen közeléből is jelentettek több esetet, a megfigyelési körzet magyar településeket is érintett. Hittük is meg nem is, hogy a vírusnak megálljt parancsoltak a határkövek, a vad sem tévedt át. Ezt elképzelni józan paraszti ésszel képtelenség, ám mivel az illetékes hivatalok mindenkit megnyugtattak, hittünk a csodában.
Azért a kisördög csak sugdosott mindenféle kormányközeli érdekeltségről a sertéságazatban, de nyilván az európai és hazai járványügyi szabályok betartása fontosabb a gazdasági érdeknél.
Csak úgy beugrott
Az eddigi tapasztalatok szerint – ha az emberi tényezőt kihagyjuk – a sertéspestis évi 50-100 kilométert terjed a fertőzött vaddisznók miatt. Magyarország volt ezek szerint a kivétel, de csak 2018. április 23-ig. Ekkor jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium, hogy a NÉBIH laboratóriuma két nappal korábban az afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki egy Heves megyei vaddisznóból származó mintán.
A legfrissebb hírek szerint április 21. óta összesen hét tetemnél mutatták ki a kórokozót, a hatóságok fokozott figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, készenlétben állnak, megtették a szükséges óvintézkedéseket.
Az afrikai sertéspestissel kapcsolatos intézkedések térképre vetítve a NÉBIH honlapjáról:
Ennél több hír azonban sem a sajtóban, sem a NÉBIH információs oldalán nincs. Kérdés pedig lenne. Az illetékes szervek a hivatalos mondatokat ismétlik, független szakértők nem nyilatkoznak, ezért ha válaszokat akarunk, maradnak a feltételezések, a laikus „hiszem is, meg nem is” hozzáállását a kétkedés váltja.
Repülő disznó?
A kórt eddig mind a hét esetben vaddisznóban mutatták ki. Heves azért nem az ország közepe, de területe nem is érintkezik a határral, sőt jókora távolságra fekszik a potenciális veszélyforrásnak számító Ukrajnától és Romániától. Hogyan került hát oda, vaddisznók közelébe a vírus megyényi területeket átugorva? Madarak kizárva, ha fertőzött húst is esznek, nem terjesztik az ASP-t.
A lehetőségek:
- valaki fertőzött vaddisznót/tetemet hozott be és engedett el/tett le a megyében.
- Egy vagy több beteg disznó átkelt a határon, és lélegzetvétel, ürítés nélkül elszaladt Hevesig.
- Esetleg átrepült.
- Fertőzött élelmiszermaradék került ki a vaddisznók életterébe.
- Ukrán vagy román vendégmunkás szabadságáról hazatérve valahol az M3-ason kihajította fertőzött húsból készült párizsis szendvicsét, amit egy gyanútlan vaddisznó takarított el.
Kidobott élelmiszer
Utóbbi két lehetőség egyébként még tényleg a legvalószínűbb, jelesül hogy a vírus külföldről illegálisan behozott kolbászban, szalonnában, egyéb sertéstermékben, szennyezett élelmiszerben bujkálva érkezett, majd a hulladékkal került a természetbe – a gyanú szerint ez történt Csehországban. Ott feltételezhetően egy kórházi mosoda ukrán munkásai révén került a hulladékba fertőzött szalonna. Azaz Nagy István majdani agrárminiszter meghallgatásán a módozatot eltalálhatta, amikor arról értekezett, eldobott szendvics lehet a sertéspestis hazai föltűnésének hátterében, noha az megfejthetetlen, miért látott a politikus migránskezet a hajítás mögött.
Lehetne még tovább ötletelni, de lássuk be, megerősített, hivatalos információ hiányában minden lehetőség marhaság. Nehezen hihető, hogy Borsod-Abaúj Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg tiszta, Hevesben pedig pusztulnak a malacok. Legjobb esetben is látnunk kellene a vonalat, vonalakat vagy sávokat, ahogy a kór a határtól a belső megyébe jutott.
Előbbiben reménykedve kérdeztük meg a NÉBIH-et: honnan, hogyan, milyen úton jutott a sertéspestis Heves megyébe, miként kerülhette ki a határmenti megyéket? Az úgynevezett járványügyi nyomozásnak ezekre megoldást kell találnia.
Természetes úton nem jöhetett
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal válaszában azt írta: „Feltehetően illegálisan behozott, felelőtlenül eldobott, sertéshúst is tartalmazó élelmiszer okozhatta a Heves megyében talált vaddisznóknál a fertőzést.” A NÉBIH szerint csekély az esély arra, hogy vaddisznók hozták be, mivel még a szomszédos Szlovákiában sem állapították meg a betegséget. Arra a felvetésre, hogy Ukrajnából vagy Romániából érkező élelmiszerekkel hogyan juthatott be a sertéspestis, így feleltek: „Az állategészségügyi hatóság szorosan együttműködik a határállomásokon dolgozó szakemberekkel, szervezetekkel. A poggyászok ellenőrzése folyamatosan zajlik, de ez nem nyújt 100 százalékos garanciát. Az utazók felelősségteljes magatartása elengedhetetlen az ASP megelőzésében. Sajnos az a szomorú tapasztalat, hogy e téren vannak hiányosságok. Az elmúlt hónapokban rendszeresen kellett élelmiszert elkobozni a határállomásokon.”
A NÉBIH arról tájékoztatta lapunkat, hogy a nyomozás egyelőre folyamatban van, a legfontosabb feladat pedig annak megelőzése, hogy a betegség a házi sertésekre is átterjedjen, másrészt a betegség „helyhez kötése”, azaz a vaddisznó állományban való terjedésének lassítása.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: MTI/Kovács Attila)
