A KSH friss jelentése azt írja, 2017. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.
Az átlagok mögé nézve azonban ennél jóval jelentősebb eltérések is láthatóak.
- Az élelmiszerek ára 3,5 százalékkal emelkedett, de ezen belül a tojás 39,4, a vaj, vajkrém 15,1, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,7, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,1, a sertéshús 5,0 százalékkal drágult. Viszont a cukor ára 12,5, a baromfihúsé 11,8 százalékkal csökkent.
- Átlagban a legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak.
- A háztartási energia ára 1,6, ezen belül a tűzifáé 13,3, a palackos gázé 11,3 százalékkal lett magasabb, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.
- A szolgáltatások ára átlagosan 1,1, az egyéb cikkeké(gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,8, ezen belül a járműüzemanyagoké 0,5 százalékkal emelkedett.
- A ruházkodási cikkekért 0,5 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
1 hónap alatt, 2017. novemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 19,3, a friss zöldség 6,0, a tej 2,0 százalékkal drágult, míg a friss hazai és déligyümölcs 6,4, a cukor 4,8, a liszt 2,8 százalékkal kevesebbe került. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3 százalékkal a szolgáltatások ára nőtt. A háztartási energia 0,2 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa 1,3 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk ára egyaránt 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2 százalékkal mérséklődött. Az egyéb cikkek ára 0,4 százalékkal csökkent, ezen belül a járműüzemanyagoké 1,2 százalékkal.
Vagyis a kormány ezek szerint jól lőtte be a nyugdíjkorrekciót, hiszen az év eleji 1,6 százalék mellé 0,8 százalékot adott visszamenőleg novemberben:
Ezen belül az élelmiszerekért 2,8 százalékkal többet kellett fizetni. A legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,6, a szolgáltatásoké 1,5, a háztartási energiáé 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,5 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Mit mond az elemző?
Az Ersteje, szenior makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya szerint a legfrissebb adatok összességében – bár némileg alacsonyabbak lettek a vártnál – nem írják felül inflációs előrejelzéseiket. Az idei évben továbbra is egy lassú, fokozatos emelkedésre számítanak az inflációban. A teljes index visszafogott emelkedését támogatja az Európából importált alacsony infláció, illetve a kormányzati áfacsökkentések. A lassú emelkedés eredményeképpen azonban az infláció az év második felében feltehetően tartósan is eléri majdszerinte a jegybank 3 százalékos középtávú célját.
A fenti adatok várhatóan nem változtatnak a hazai monetáris politikán: a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának általában vett laza irányultsága véleményünk szerint továbbra is megmarad. Előrejelzésük szerint a bankközi kamatok 2018 végéig nem változnak, 2019 végére pedig kismértékben emelkedhetnek.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Vincent Jannink
