Kim Dzsongun észak-koreai diktátor újévi köszöntőjében beszélt arról, hogy az Egyesült Államok egésze nukleáris fegyvereik hatósugarán belülre került, és az indítógomb mindig ott van az asztalán. Donald Trump erre szerdán némileg gyerekes módon a Twitteren úgy reagált, hogy az ő gombja sokkal erősebb és nagyobb. A kölcsönös fenyegetés után pedig sokadszorra vetődött fel a kérdés: mi kell hozzá, hogy Trump nukleáris támadást indítson?
North Korean Leader Kim Jong Un just stated that the “Nuclear Button is on his desk at all times.” Will someone from his depleted and food starved regime please inform him that I too have a Nuclear Button, but it is a much bigger & more powerful one than his, and my Button works!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) January 3, 2018
Az Ovális Irodában Trump asztalán valóban van egy piros gomb, ugyanakkor az nem az atomrakéták kilövését szolgálja, hanem az inasnak tudja jelezni, ha szüksége van valamire – sajtóértesülések szerint legtöbbször egy cukormentes kólát szokott rendelni.
A szóban forgó gombról Pete Souza, Barack Obama korábbi elnök hivatalos fotósa tett közzé egy képet az Instagram-oldalán szerdán. Valóban nem így képzelünk egy atomháborút kirobbantó gombot.
Bár nukleáris gomb tényleg nincs Trump asztalán, a gyakorlatban csak az USA mindenkori elnöke rendelhet el atomtámadást, a döntés minden esetben az ő kezében van.
Trump 2017. január 20-i beiktatásán Barack Obamát egy katona kísérte a ceremóniára, kezében a nukleáris kódokat rejtő aktatáskával, amit később átnyújtottak a jelenlegi elnöknek.
Az aktatáska indítógombot és visszaszámláló órát sem rejt. Négy fontos, vészhelyzet esetén elmaradhatatlan dolog viszont van benne:
- egy megtorló lehetőségeket felsoroló fekete könyv;
- egy kártya az elnök személyének azonosítására;
- egy lista az elnök számára elérhető bunkerekről;
- és egy nyolc-tíz oldalas dosszié, amiben a vészjelzőrendszerrel kapcsolatos instrukciók olvashatók.
A rendszert még a hidegháború idején fejlesztették ki, amikor a Szovjetunió több tízezer nukleáris rakétája komoly fenyegetést jelentett az országra. Az elnöknek egy esetleges atomtámadás esetén legfeljebb 15 perc áll rendelkezésére reagálni, ezért több milliárd dollárt költöttek arra, hogy egy olyan szisztémát dolgozzanak ki, amellyel a lehető leggyorsabban tudnak válaszolni.
Ha Trump támadást akar indítani, akkor előbb azonosítania kell magát, majd ki kell adnia a parancsot a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnökének, aki az elnök után a legmagasabb rangú tisztviselő az amerikai hadseregben. Ő továbbítja az utasítást a Hadászati Légiparancsnokság nebraskai központjának, ők pedig a terepen lévő csapatok irányításával végrehajtják a küldetést.
Mivel az elnök az amerikai hadsereg főparancsnoka, az történik, amit ő mond. Az aktatáskát éppen birtokló katona megtagadhatja annak átadását az elnöknek, de ez egyrészt illegális, másrészt szembemenne az amerikai hadsereg minden tradíciójával.
Az egész rakétakilövési rendszer alapja, hogy a lehető leggyorsabban végre lehessen hajtani bárki beleegyezése nélkül. Az elnök azonnali hatállyal kirúghatja akár a védelmi minisztert is, ha megpróbálja megakadályozni vagy lassítani a folyamatot.
Fotó: Mark Wilson/Getty Images
2017 novemberében a kongresszus negyven év után először értekezett az aktatáskáról. C. Robert Kehler, a Hadászati Légiparancsnokság korábbi parancsnoka arról beszélt a bizottság előtt, ő még ma is követné az elnök utasításait, de csak akkor, ha legálisak.
Elmondása szerint bizonyos körülmények között úgy felelne, hogy nem áll készen a feladat végrehajtására, mire az egyik szenátor megkérdezte tőle, hogy mi történne ezután.
Nem tudom
– válaszolt Kehler, majd jót nevettek az egészen.
Ez a párbeszéd is jól mutatja, hogy hiába nincs Trumpnak indítógombja, szabadon adhat ki parancsot nukleáris támadásra, és ebben aligha tudja megakadályozni bárki.
Kiemelt kép: Chris Kleponis/Getty Images
