Mi is az a Bitcoin?
A pénztárcánkban lévő érmékkel és bankjegyekkel ellentétben a Bitcoin jelentős részben csak online létezik. Bár már van néhány olyan speciális ATM, ami Bitcoint is kezel, leginkább virtuális pénznemként kell a Bitcoinra tekinteni.
Fontos azt is látni, hogy a Bitcoint nem kormányok vagy hagyományos bankok helyezik ki. Azaz a jogszabályok szerint nem egy törvényes fizetőeszköz, amiből adót fizethetünk vagy adósságot rendezhetünk.
A Bitcoin egy bonyolult folyamaton keresztül jön létre, úgymond bányásszák. A „bányászat” után felkerül egy világszerte nyomon követhető számítógépes hálózatra. Naponta átlagban mintegy 3600 Bitcoin keletkezik, jelenleg összesen 16,5 millió van belőle forgalomban.
A Bitcoin értékét az határozza meg, hogy a befektetők hogyan állnak hozzá, hogyan adják és veszik.
Miért lett ilyen népszerű?
Ezt senki nem tudja megmondani. Sokak szerint csak egy pénzügyi buborékról van szó. Ez akkor szokott kialakulni, amikor az őrjöngő befektetők többet adnak egy eszközért, mint amennyit az valójában ér, csak azért, mert félnek, hogy lemaradnak róla.
Más szakemberek szerint a Bitcoin megerősödésének oka, hogy a valuta kezd bekerülni a pénzügyi főáramba. Sokan spekulálnak vele, de egyre több jel utal arra, hogy széles körben el kezdték azért használni.
Áprilisban három-hatmillió ember használta aktívan a kriptovalutát, ez a szám mostanra valahová 10 és 20 millió közé tehető és folyamatosan nő. Ennyien élnek Hollandiában vagy épp Chilében.
Hogyan lehet hozzájutni?
Mostanra több ezer fajta kriptovaluta van a piacon, de a Bitcoin a legismertebb. Ahhoz, hogy Bitcoinra tegyünk szert, létre kell hoznunk egy 27 és 34 közötti betűből és számból álló Bitcoin-címet. Ez egyfajta virtuális postafiókként működik, aminek segítségével kereskedni tudunk a valutával.
A regisztrációhoz még csak meg sem kell adnunk az adatainkat, a felhasználók teljesen anonim módon tudják használni a fiókot.
A rendszer ennél még összetettebb, de a lényeg az, hogy a Bitcoin-cím egy bankszámlához hasonlóan üzemel. Ugyanakkor több rizikóval, hiszen mivel anonimitást garantál, ha véletlenül eltűnnek bitcoinos adataink, mennek velük a birtokolt Bitcoinok is, mert éppen a „névtelenség” miatt nem kereshetők vissza az adatok. Ezért mostanában egyre gyakrabban kérnek személyazonosító okmányt a tárcanyitáshoz.
De mégis mire jó?
A digitális pénznem által biztosított anonimitás sokakat vonz, akik illegális vásárlásokat szeretnének lebonyolítani az interneten. Mindeközben egyre növekszik azon bejegyzett cégek száma, amelyek engedik az ügyfeleiknek a Bitcoinnal történő fizetést. Ilyen például a napokban a magyar állami szállítóknak felmondó Microsoft is.
A Bitcoin ugyanakkor még mindig nincs azon a szinten, mint a többi pénznem – például az amerikai dollár –, hogy bárhol a világon fizetni lehessen vele egy kávéért vagy egy hotelszobáért. Ennek oka, hogy az egy év alatt 900 százalékos emelkedést produkáló valuta jelentős kihatással lenne a fogyasztók vásárlóerejére és a Bitcoint befogadó vállalkozásokra is.
A Bitcoin-tulajdonosok legtöbbje nem azért tartja a digitális valutában a pénzét, hogy dolgokat vásároljon belőle: becslések szerint a 80-90 százalékuk befektetési célból vesz Bitcoint. Éppen ezért egyre inkább előtérbe kerül – a kriptovaluta kifejezést felváltva – a kriptoeszköz elnevezés.
Valóban egy pénzügyi buborék?
A gazdasági újságírók és szakértők egyöntetűen állítják azt: a Bitcoin-lufi ki fog pukkanni.
Más kérdés, hogy a Bitcoint már jó párszor halálra ítélték. A kriptovaluta több ízben is a pusztulás szélére került, de rugalmasságának köszönhetően életben tudott maradni.
Ennek ellenére a legtöbben határozottan állítják, hogy még ha nem is buborékkal, de buborékos helyzettel állunk szemben és a nem túl távoli jövőben örökre befellegezhet a Bitcoinnak.
Aztán majd meglátjuk, mert akadnak olyanok is, akik azt rebesgetik: a kriptovaluta értéke jövőre a százezer dollárt is elérheti.
