215 millió évvel ezelőtt az alsó képen látható, mára már a felismerhetetlenségig eltorzult “maradvány” egykor repülő dinoszaurusz csőrszerű állkapocsdarabja lehetett.
A Londoni Természettudományi Múzeumban őrzött csontdarabot korábban százmillió évesre datálták angol tudósok. A Leicesteri és a Portsmouth-i Egyetem kutatói, David Martill és David Unwin, azonban 215 millió évesre pontosították a fosszília korát.
A szakértők becslése alapján a repülő hüllő, pontosabban a pteroszaurusz, aki csőreként viselte ezt a darabot, életében 7 méteres szárnyfesztávolsággal szelhette az eget.
A tudósok korábban úgy gondolták, a korai pteroszauruszok mindössze akkorák voltak csak, mint a varjak, de az új kormeghatározás felülírja ezt az elgondolást. Ezek szerint a mai átlagos madárméretnél már nagyobbra is nőttek pteroszauruszok.
A késő jura korban a pterosaurusok már rendkívüli változatosságban uralták a földet, elvesztették fogaikat, és a csőrre váltottak.
Ez azért érdekes a paleontológusok számára, mert a még fogakat viselő repülő dinoszauruszokat kisebb méretűként határozzák meg a számítások alapján. Ha csőrük van, akkor elképzelhető, hogy ezek a lények hatalmasabbak lehettek, mint ahogy azt eddig gondolták.
Jó példa erre a késő kréta korban élt Haztegopteryx – azaz a zsiráfdinoszaurusz – faj, amelynek a szárnyfesztávolsága csőrösen elérné a 12 métert, azonban ha fogai volnának, szárnyfesztávolságát csak 5 méteresre becsülnék.
