A szakértők térinformatikai és távérzékelési eszközökkel mérték fel, hogy miként alakult át a földhasználat és az úthálózat a pandák által lakott területeken.
A Természetvédelmi Világszövetség a közelmúltban „veszélyeztetettről” kevésbé fenyegetett „sebezhetőre” változtatta az óriáspandák státuszát
– mondta Stuart L. Pimm, a Duke Egyetem ökológusa. A döntés oka az, hogy az utóbbi időkben nőtt a faj egyedszáma – ez azonban nem jelenti azt, hogy az élőlény már biztonságban van.
A szakértő kollégáival a pandák élőhelyének megváltozását vizsgálta, ennek mérete és kapcsolódásai ugyanis természetvédelmi szempontból meghatározóak. A Csujan Oujang és Veihua Csu, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársai által vezetett csapat műholdas képek alapján elemezte az 1976-2013 közötti állapotokat. A kutatók összetett változásokat azonosítottak.
Bár 1976-2001 között 5 százalékkal csökkent az élőhely mérete, azóta javulás volt tapasztalható. Ezzel szemben a pandák területeinek összeköttetései 23 százalékkal estek vissza 2001-ig, jelentős növekedés viszont azóta sem jelentkezett.
Jianguo Liu, a Michigani Állami Egyetem munkatársa, aki 1996 óta vizsgálja a pandák élőhelyét, kiemelte, hogy a régió bizonyos változásai biztatóak. A térségben betiltották az ipari fakitermelést, új természetvédelmi területeket alapítottak, ráadásul a helyieknek is segítettek abban, hogy csökkentsék a pandákat veszélyeztető tevékenységeiket. A természetvédelem ugyanakkor dinamikus folyamat, amely folyamatos újításokat igényel.
Pimm szerint 2001 óta, mikor Oujang és Liu először járt a régióban, rengeteg változás történt – a legfontosabb az úthálózat és az egyéb infrastruktúra fejlődése. 2013-ban már háromszor nagyobb volt az útsűrűség a térségben, mint 1976-ban.
Oujang hozzátette, több megoldásuk is van a problémára. Az egyik legfontosabb az, hogy folyosókat biztosítsanak az élőlényeknek, melyeken szabadon vándorolhatnak a területek közt, így tartva fenn az egészséges populációt.