Belföld

Kiütésnek ígérkezik a dombóvári időközi, pedig a 2026-os választás előzetese lehetett volna

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Nem indul a Tisza Párt, ráadásul a fideszes kétharmadot sem fenyegeti semmi. A tétek annyira alacsonyak a kőfideszes dombóvári kerületben, hogy még a kormánypártnak sem lesz egyszerű feladat egy fagyos januári vasárnapon szavazni vinni a választóit, az ellenzéki pártokról nem is szólva. Összeszedtük, mit érdemes tudni a Potápi Árpád váratlan halála miatt kiírt időköziről.

Október 17-én váratlanul elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A kormányzati munka mellett egyéniben megválasztott országgyűlési képviselő is volt, emiatt a mandátum megüresedésétől számított 120 napon belül időközi választást kellett kiírni Tolna vármegye 2-es számú választókerületében. Ilyet a rendszerváltás óta először rendeznek a Dombóvár központú körzetben, amelyet Potápi régóta megbízhatóan hozott a Fidesznek. Bonyhádon, a választókerület második legnépesebb településén Potápi tizenkét évet húzott le polgármesterként, és 1998 óta képviseli a parlamentben a térséget. Miután 2014-től nem lehetett tovább a polgármesteri és az országgyűlési képviselői posztot ugyanannak a személynek betöltenie – ő az országos politikát választotta.

A fideszes egyeduralom fontos támasza, hogy miközben Bonyhád egy hagyományosan jobboldali település, 2014 óta a sokáig billegő városnak számító Dombóvárral és 56 kistelepüléssel együtt küld képviselőt az országházba. A választókerületi határok újrarajzolása után Potápi mellett senki sem tudott itt labdába rúgni: mindhárom választást fölényesen nyerte, 2022-ben tekintélyt parancsoló 62 százalékot szerezve, ami 3,5 százalékkal jobb eredmény, mint amit ekkor a Fidesz országos listája szerzett Dombóváron és környékén.

Varga Jennifer / 24.hu Potápi Árpád János 2023-ban Tusnádfürdőn.

A Fidesz a kisdorogi születésű, a pályáját óvónőként kezdő Csibi Krisztinát indítja, aki évtizedekig volt Potápi munkatársa, és szintén nemzetpolitikával foglalkozott a Magyarság Háza igazgatójaként.

A jövő év január 12-én tartandó időközi lehetett volna az első alkalom, hogy a Tisza ringbe száll a parlamentbe jutásért, de végül úgy döntöttek, hogy nem indulnak, mert tét nélkülinek tartják a megméretést.
Hazánkban június óta az az unortodox helyzet állt elő, hogy a legnagyobb ellenzéki pártnak, a Fideszt több kutatás szerint megelőző Tiszának nincs parlamenti képviselete, miközben négy, immár csak nevében létező ellenzéki pártnak van frakciója (igaz, az LMP-nek már csak ideig-óráig). 2026-ig ez már így is marad, de a Tisza távolmaradásának köszönhetően most levegőhöz jutott a többi ellenzéki párt. A DK, az MSZP és a Második Reformkor is élt az alkalommal, de a legkomolyabb jelöltet a Mi Hazánk indítja:

a párt az alelnökét, Dúró Dórát küldi harcba.
Ám, ha van olyan választókerület, ahol a megfeszített munka is kevésnek tűnik a Fidesz legyőzésére, az épp a Tolna 2.

Nem ellenzékinek való vidék

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik