A paraziták olyan organizmusok, melyek gazdaszervezeteken élve tápanyagokat vonnak ki azokból. Ezen élőlények igen változatosak, a gombáktól kezdve a férgeken át egészen a rovarokig számtalan élősködő faj létezik. Az egyes létformák más-más gazdaszervezetre specializálódtak.
Hogy megértsék, milyen hatással lesz az éghajlatváltozás a parazitákra, a Colin Carlson, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem munkatársa által vezetett kutatók a Smithsonian Intézet Nemzeti Természettudományi Múzeumának 457 fajból álló élősködőgyűjteményét elemezték. A szakértők éveket töltöttek azzal, hogy kiderítsék, honnan származnak az egyes példányok, hogy felmérjék az élőlények földrajzi elterjedését.
A csapat ezután az adatokat klímamodellekkel kombinálva vizsgálta meg, hogy mekkora veszteség fogja érni a paraziták területeit. A szakértők azt is elemezték, hogy milyen hatással lesz az élőlények szétszóródása az egyes fajok élőhelyére.
A használt klímamodelltől függően más-más eredmények születtek. Általánosságban elmondható, hogy az éghajlatváltozás leginkább a bolhákat és kullancsokat fenyegeti, míg bizonyos körülmények közt a folyamat kedvezhet egyes élőlényeknek, például a tetveknek.
Bár általában nem szeretjük a sokszor betegségeket is terjesztő élősködőket, valójába fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában – például elősegítik az állatok immunrendszerének erősödését. A kutatók úgy vélik, hogy ezen létformák elvesztése más fajok kihalását is előidézheti.
Az új tanulmányban a szakértők meglehetősen pontos képet festettek arról, hogy milyen sors vár a parazitákra. Azt ugyanakkor továbbra sem tudják, hogy hogyan lehetne megvédeni őket. Az élősködők meglehetősen keveset vizsgált organizmusok, megóvásukhoz pedig minden bizonnyal egyedi stratégiákra lesz szükség.
A csapat létrehozott egy online adatbázist is, amely remélhetőleg segíti majd a paraziták védelmét.