Akár az Európai Tanácsból is kizárhatják Magyarországot

Miután a strasbourgi bíróság két bangladesi menedékkérő ügyében elmarasztalta Magyarországot, a nyilvánosságban megjelentek olyan vélemények, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményének felmondását vagy egyes rendelkezéseinek felfüggesztését szorgalmazták.

Katonai diktatúrákban volt eddig csak példa arra, amivel Orbánék kacérkodnak.

A Fidesz-frakció arra kérte a kormányt, hogy fellebbezzen az ítélet ellen, és ragadjon meg minden jogi eszközt annak érdekében, hogy ezt a „jogi skandalumot” valamilyen módon meg lehessen szüntetni.

Az Európa Tanácsnak (ET) – amelynek fennhatósága alatt a strasbourgi bíróság működik – jelenleg 47 tagja van, közte Oroszország és Törökország is. Ha pedig felmondanánk az egyezményt, onnan egyszerűen kidobhatnak minket, írja a magyarugyved.blog.hu.

A tanács alapdokumentuma szerint ugyanis valamennyi tagállam elismeri a jog uralmának az elvét és azt az elvet, hogy a joghatósága alá tartozó minden személy részesül az emberi jogokban és az alapvető szabadságokban.

Hozzáteszik, ezt minden ország azzal deklarálja, hogy csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez.

Aki ezt felmondja, és nem ismeri el például a strasbourgi bíróság joghatóságát, súlyosan megsérti a szervezet alapvető célját, és ebben az esetben az adott állam képviseleti joga felfüggeszthető, s a Miniszteri Bizottság – amely elvileg a tagországok külügyminisztereiből, praktikusan az ET-hez delegált nagykövetekből áll – az országot kilépésre szólíthatja fel.

Amennyiben ennek az érintett fél nem tesz eleget, a bizottság állapíthatja meg a tagság megszűnését.

Az emberi jogi egyezménnyel kapcsolatban különben másokban és korábban is felmerültek fenntartások, csak egészen más okból.

Például a 2015-ös terrortámadások után Franciaország is arról tájékoztatta az ET-t, hogy a 15. cikk alapján az egyezmény hatályát felfüggesztik. Vagyis: a hatóságok bírói engedély nélkül házkutatásokat tarthatnak, gyanús személyeket őrizetbe vehetnek, nyilvános helyeket bezárathatnak, kijárási tilalmat rendelhetnek el, s korlátozhatják a közlekedést. Ezeknek a rendkívüli intézkedéseknek nehezen vitatható oka volt.

Az egyezményt a szerződő felek különben bármikor felmondhatják, és ha a megszabott határidő letelt, utána azt tesznek, amit akarnak.

Magyar Gábor ügyvéd a 24.hu-nak a témában korábban úgy nyilatkozott:

Európában három állam van, amely nem csatlakozott az egyezményhez: a Vatikán mellett Koszovó és Fehéroroszország. Kitért arra is, hogy olyan gyakorlati következménye is lehet a kilépésnek, hogy ha egy magyar bíró európai elfogatóparancsot ad ki, nem hajtják végre, mert az egyezmény értelmében csak olyan államnak adhatnak ki embereket, ahol garantálják az emberi jogokat.