Az alapján a felnőtt gyermeket egy harmadik fél is kötelezheti arra, hogy eltartsa a szüleit. A törvénymódosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 18 év feletti gyermek köteles rászoruló szüleiről gondoskodni. A rászorultság oka bármi lehet, időskor, fogyatékosság, betegség, rokkantság vagy egyéb tényező – mondta a Pénzcentrumnak Farkas András nyugdíjszakértő.

A fizetés fele elperelhető

A támogatást nemcsak a szülők kérhetik, július elsejétől bármely harmadik személy perelheti a gyermeket egy évre visszamenő költségei megtérítéséért. A szülőtartásnak nincs meghatározott összege, ha a bíróság megítéli a szülőtartást, az a gyermek jövedelmének a feléig terjedhet.

Németh Erzsébet szociálpszichológus szerint egy törvény jó esetben helyes irányban alakítja a társadalom értékrendjét, vagyis norma lehet, hogy a gyermekeknek erejükhöz mérten gondoskodni kell szüleikről. Ugyanakkor a szakember úgy vélte, ez még nem elfogadott, a magyarok ezt a felelősséget igyekeznek az államra, a nyugdíjrendszerre, magukra a szülőkre hárítani, mert ez az anyagi érdekük.

A kormány érvelése szerint a szülőtartás intézményénél az Alaptörvény rendelkezéseinek átültetése volt a cél, a Ptk.-módosítás csak törvényi szinten nyomatékosítja a szülőtartási kötelezettségét. Az ellenzék korábban hevesen bírálta az elképzelést.

Politikai atombomba, szociális akna

A szülőtartás intézményét Staudt Gábor (Jobbik) „politikai atombombaként” jellemezte. Szerinte az nem a szolidaritásról, hanem arról szól, hogy az állam próbál kivonulni a szociális szektorból, a gyermekekre hárítja a költségeket, a felelősséget. Schiffer András (LMP) szintén úgy vélte, hogy a szülőtartás egy olyan “szociális akna”, amely az állami kivonulást készíti elő.

Bárándy Gergely (MSZP) szerint azt senki nem vitatja, hogy a gyerekeknek illik és kell idős szüleikről gondoskodni, de egy szociális jogállamban az állam gondoskodik az állampolgárairól. A DK úgy vélte: a kormány lényegében elismerte: a nyugdíjrendszer bukás előtt áll, amikor pedig ez bekövetkezik, akkor “mindenki tartsa el idős családtagjait”. Ha nem, a kormány megbünteti.

Vissza a jövőbe

Soha nem látott terhet jelentene, ha a nyugdíjas szülők közvetlen eltartásának terhét visszaadják a középső generációnak. Farkas András szerint ezt a nemzedéket a történelemben soha nem látott módon zsákmányolja ki az állam. A szakértő a július elsejei módosítást azért tartotta meglepőnek, mert felülír egy százéves hallgatólagos társadalmi megállapodást, visszahoz egy letűnt kort, hiszen a társadalombiztosítás éppen azért jött létre, hogy az idősek eltartásának terhét levegye az egyes családok válláról, közös társadalmi kötelezettséggé tegye.

A mindenkori aktív dolgozók ezért fizetik a járulékot, amit szétosztanak a nyugdíjasok között. Az új szabállyal a fiatal és középkorú nemzedék harapófogóba kerül, a járulékfizetés mellett külön eltartják szüleiket, gyermekeiket.

Kína a minta?

A módosításról a jogász, nyugdíjszakértő lapunknak korábban azt mondta, hasonló kötelezettség a magyaron kívül csak a kínai alkotmányban szerepel. A 2013-as Polgári törvénykönyvbe is bekerült egy részletes szabályozás a szülőtartásról, de a július elsejétől hatályos módosítás már addig megy, hogy az állami ellátórendszer is követelheti a számla kifizetését a gyerektől, ha a szülőnek nincs erre forrása. A szülő eddig is perelhette gyermekét, de most már egy intézmény a szülő nélkül is megteheti. Vagyis egy szociális otthonnak vagy valamilyen ellátó szervezetnek semmilyen morális visszatartó erő nem szab gátat, amikor perre visz egy ilyen ügyet.

A gyerek most a nyugdíjjárulékkal teljesít egy „társadalmasított” ellátási kötelezettséget, amire most jön az újabb feladat. Ez visszaugrás a XIX. századba, amikor nyilvánvaló volt, hogy az öregeket a családnak kellett eltartani. 120-130 éve azonban nagy családok voltak, sok gyerekkel, közöttük oszlott meg a szülők eltartási kötelezettsége.

Ki lehet jogosult, ki kötelezhető?

Tarczay Áron ügyvéd korábban lapunknak azt mondta, a tartásra az jogosult, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. Érdemtelen viszont a tartásra az, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől nem várható el.

Legalább ennyire fontos szabály, hogy nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy (gyermeke) tartását veszélyeztetné. Tehát ha a szülő felnevelte a gyerekét, és idős korára nem tud megélni, akkor is csak abban az esetben kötelezhető tartásra, ha erre a gyereke képes.