Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását, egyszerűsítését célozzák – reagált a cafeteria-rendszer esetleges módosítására vonatkozó, egyelőre nem véglegesített kormányzati tervekre a hazai egészség- és nyugdíjpénztárakat tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke, Kravalik Gábor.
Mint írtuk, arról lenne szó a legújabb hírek szerint, hogy a kormány évi 100 ezer forintot készpénzesítene a cafeteriából, a megmaradó részt pedig a SZÉP-kártyán hagyná. Slussz.
Az ÖPOSZ megérti és támogatja, hogy a gyakorlatban eddig is lényegében készpénzjuttatást jelentő egyes elemeket ténylegesen készpénzesíteni kívánja a kormány. Az elmúlt időszakban az ÖPOSZ több fórumon is javasolta, hogy a jelenlegi cafeteria-rendszer egyszerűsítésében az önkéntes pénztárak kapjanak kiemelt szerepet.
Az ÖPOSZ szerint a nyugdíjcél munkáltatói támogatása az önkéntes nyugdíjpénztárakon keresztül az állam belső finanszírozásának javítása mellett a nyugdíjrendszer fenntarthatóságában is kiemelt szerepet játszik. Az egészségpénztárak pedig nyilvánvalóan az egészségfejlesztés, egészségmegőrzés és rekreáció terén nélkülözhetetlenek, de a gazdaság kifehérítésében és az orvos elvándorlás csökkentésében is szerepet kapnak.
Cafeteria-rendszeren kívüli önálló támogatást kér a pénztáraknak az ÖPOSZ
Ha a pénztári megoldásokra bevezetnék az önálló jogcímen adott – cafeteria-rendszeren kívüli – támogatást, például adókedvezmény formájában, akkor az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak által nyújtott megoldások még nagyobb mértékben hozzájárulhatnának az öngondoskodási piac bővüléséhez. Ha ez a kormányzati szándék is, akkor az új rendszer kiváló alapokra épülne, eddig ugyanis a cafeteria-rendszerben a pénztári szolgáltatások versenyeztek a készpénz-helyettesítő szolgáltatásokkal – emelte ki Kravalik Gábor.
Az ÖPOSZ szerint a nyugdíj-megtakarítások és az egészségügyi kiadások munkáltatói támogatásának a cafeteria-rendszeren kívüli önálló támogatásával több millió dolgozó számára biztosítható a jövőre való felkészülés. Az ÖPOSZ szakértői úgy látják, hogy az öngondoskodási piac bővülése, az egészségmegőrzésben és a nyugdíjra történő megtakarításra az egyik legjobb alternatívát nyújtó pénztári megoldások fokozottabb térnyeréséhez szükség van a munkáltatók edukációs tevékenységére, amelynek során bemutatják, hogy a pénztári megoldások kedvezményesen igénybe vehetőek. Az ÖPOSZ szakemberei szerint az öngondoskodási piacon kiemelten fontos a kiszámíthatóság, ugyanis a nyugdíjas évekre történő takarékoskodás több évtizedes elköteleződést jelent. Ezért sem kedvező a pénztártagok és a munkáltatók számára, ha a feltételek sokszor változnak.
Kulcsfontosságú az öngondoskodásban a munkáltatók ösztönzése
A munkáltatói gondoskodás az az eszköz, mely révén mind a nyugdíj- mind az egészségmegőrzés eljut az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, esetleg nem folyamatos munkaviszonyban lévő munkavállalókhoz is. Ennek szerepe nagyon fontos, ám a munkáltatói támogatás igen érzékeny az ösztönzőkre – állította Kravalik Gábor.
Az elnök szerint az öngondoskodásra, a pénztári megoldásokra, többek között a nyugdíj-előtakarékosságra szükség van, és a munkáltatókra kiemelt szerep hárul, kultúrát teremtenek, megtanítják a dolgozóikat felelősen gondolkodni, végső soron elindíthatják a munkáltatókat az öngondoskodás útján.
Pénztárak = pillér és védőháló
A két évtizedes múltra visszatekintő, saját tagjaik tulajdonában álló önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknak összesen több mint kétmillió tagja van. A kasszák több mint 1000 milliárd forint vagyont kezelnek, a pénztári befizetések nagysága pedig meghaladja az évi 150 milliárd forintot. A pénztári rendszeren belül az önkéntes nyugdíjpénztárakban több, mint egymillió munkavállaló gyűjt nyugdíjára, akiknek átlagos vagyona már 1 millió forint felett van. Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése egyszerű, érthető, emellett rugalmas és olcsó. A tagok választhatnak a kockázatviselési lehetőségek közül, emellett a pénztárak rendre remekül teljesítenek, magas hozamokat biztosítanak alacsony költség mellett. A januári kormányzati nyilatkozatokban pedig a kormányzat is kiegészítő pillérként beszélt a pénztárakról.
Az egészségpénztárak taglétszáma szintén meghaladja az egymillió főt, ám a tagok szolgáltatásokat igénybe vevő hozzátartozóival együtt közel hárommillió embert napi egészséggel kapcsolatos egyes kiadásait fedezik. Az ÖPOSZ bízik benne, hogy tekintettel a pénztári rendszer számos előnyére és a nyugdíj- és egészségcélú előtakarékosságban játszott kiemelt jelentőségére a kormányzati szándék is az, hogy a pénztári előnyök megmaradjanak, erősödjenek, így javaslatuk támogatásra talál az illetékeseknél.
A Pénztárszövetség eddigi tapasztalati azt mutatják: a kormányzati szándék is egyértelműen az, hogy a hosszú távú nyugdíj megtakarítások növekedjenek. Reméljük, hogy az előtakarékosság jelentőségére, a jövőért való felelősségre és a több millió érintettre való tekintettel az átalakuló cafeteriarendszerben, vagy mellett az öngondoskodási elemeinek adópreferenciája sem vész el – összegezte véleményét Kravalik Gábor.