Úgy néz ki, a kormány megtalálta a megoldást az összes igazán komoly problémájára. Az Fideszt eddig olyan nagyon igazából senki nem tudta megszorítani kormányzás közben. De ami az ellenzéknek nem ment, azt saját maguk megoldották.
Annyira sokáig ignorálta a kormány egy rakás olyan problémáját, amelyet egyébként – a politikusokkal ellentétben – a legtöbb ember igenis megérez, hogy végül ez lett az első igazi rés a pajzsukon. Az lehet, hogy a miniszterelnöknek nem fontos az oktatás és az egészségügy helyzete, de ezek kifejezetten könnyen érezhető dolgok egy átlagos állampolgárnak.
A kormány konkrétan azzal fogja megoldani az összes komoly politikai válságát, hogy egy rakás pénzt szór a problémákra a választás előtti évben. A most benyújtott 2017-es költségvetés ugyan elég képlékeny dolog (április van, helló!), a számok nyilván alakulhatnak, de a szándék elég egyértelmű.
De már önmagában a költségvetés is tele van trükkökkel. Ha valaki esetleg azzal töltötte volna a szabadidejét, hogy Magyarország költségvetési egyensúlyáért aggódik, akkor végre megnyugodhat.
Nyilván nem az történt, hogy sikerült hallgatni a józan észre, és a kormány ezentúl tartja magát a saját harcához az államadósság ellen, inkább kitaláltak egy ügyes adminisztratív trükköt, amivel megoldották, hogy a költségvetés akkor is egyensúlyban legyen, ha egyébként 1200 milliárd forintos a tervezett hiány.
A trükk lényege, hogy a költségvetésnek mostantól három nagy területe lesz:
-
A hazai működési költségvetés
Ez felel a mindennapi kiadásokért és bevételekért, amelyek az ország konkrét működtetéséhez szükségesek.
-
A hazai felhalmozási költségvetés
Ez felel a fejlesztésekért, beruházásokért, és minden olyanért, ahol nem fenntartunk, vagy közvetlenül működtetünk. Mondjuk elég logikátlan az elosztás, a bevételi oldalon az áfa-bevételek harmada ide, kétharmada az előző területhez van bekötve. Indok nincs rá.
-
Az európai uniós fejlesztési költségvetés
Ez pedig minden olyan fejlesztésért és beruházásért, amelyet uniós pénzből valósítunk meg.
Senki sem Sziget
A három nagy terület közül az első, a működési lesz (tervezetten) nullszaldós. Csak annyit költünk majd az állam működtetésére (egészségügyre, oktatásra, mindenre), amennyit adó formájában be tudunk szedni. A másik kettőnél viszont sorrendben 472 és majdnem 694 milliárd forint lesz a költségvetési hiány.
A trükk azért kellett, mert a kormány korábban többször is belengette, hogy a 2017-es költségvetés nullás lesz. Aztán persze finomodott a dolog, mert már arról kezdtek el beszélni, hogy hiány nélküli lesz a költségvetés. Akkor dőlhetett el végleg a dolog, amikor Varga Mihály a költségvetést promózva egy interjúban azt mondta, 2018 választási év lesz, a 2017-es pedig már majdnem választási költségvetés.
Nem lehetnek farizeusok, hogy ilyenkor ne figyeljenek arra, mit szeretnének az emberek.
Na, de térjünk vissza a pénzre
Pontosabban a problémamegoldásra szánt pénzre. A kormány tényleg nem lesz farizeus. 2016-ra a költségvetés tervezett kiadási oldala 15956 milliárd forint. Jövőre ez 18186 milliárd forint lesz. Ami azt jelenti, hogy az összes idei kiadásunknál jövőre 2230 milliárd forinttal költhetünk többet. Ez elképesztően sok pénz, rengeteg mindenre lehet költeni belőle.
- A gazdasági funkciókra több mint ezermilliárddal megy majd több,
- maga a magyar állam is 340 milliárd forinttal többől működik majd,
- jóléti kiadásokra pedig majdnem ezermilliárddal több megy.
És hogy miből fogjuk ezt kifizetni? Hát, egy részét hitelből, a másik részét pedig plusz adókból. A kormány egyrészt elengedte a hiánycélt, szinte teljesen felhagytunk az államadóssággal szembeni, eléggé sikertelen harcunkkal. 2,4 százalék lesz az idei hiánycél, ami egy elég optimista becslés, mert 3,1 százalékos növekedéssel számolnak hozzá. Persze még az is lehet, hogy tartható lesz, a saját adósságunkat most könnyebben finanszírozzuk, mint eddig, annyira alacsonyan vannak a jegybanki kamatok.
Ráadásul a gyakorlatban Magyarország elkezdett adóparadicsommá válni. Az idén várhatóan beszedett 400 milliárd forintnyi társasági nyereségadó majdnem kétszeresét várja jövőre a kormány. Ez csak úgy oldható meg, ha az alacsony adók miatt rengeteg cég teszi Magyarországra a székhelyét.
Adók kapok
Adóparadicsomnak lenni annyira azért nem buli, mint amilyennek tűnik. Egyrészt, mert az EU előbb vagy utóbb meg fog minket büntetni érte, másrészt, mert a jövedelmekre rakódó adóterhek és a forgalmi adó még így is iszonyatosan magas, az alacsony adókat csak az itt valódi tevékenységet nem végző cégek élvezhetik. Panama sem olyan jó hely, csak kicsit kevesebbet esik az eső.
A költségvetés teljes kiadási oldalán belül a hangsúlyok valamennyire eltolódnak a jóléti kiadások felé. A korábban már említett gazdasági funkciók pedig, mint a közlekedés, meg a távközlés, ismertebb nevén infrastruktúra, a teljes kiadási oldal több mint egyötödét teszik majd ki.
A jóléti kiadásoknál találjuk meg azokat a pénzeket, amelyekkel a kormány problémákat old meg. 270 milliárddal megy majd több az oktatásnak (alig több, mint az MNB-alapítványok vagyona), 167 milliárdot kap az egészségügy. A nyugdíjkiadások 60 milliárddal nőnek, ahogy a szociális kiadások is. A nyugdíjemelés és a segélyezés egyébként is egy népszerű baloldali kampányfogás,
De ez még csak a költségvetés működési kerete volt, a felhalmozási keret ennél is durvább.
Ez az a rész, ami a fejlesztésekről szól. Az összes ilyen kiadás az idei közel kétszeresére ugrott, 2017-ben 3343 milliárd forintot költene beruházásokra a kormány. Ebből az egész országot fel lehet díszíteni darukkal, malterrel. Ráadásul ennek majdnem a felét, 1600 milliárdot szeretnénk csak hazai forrásból, uniós pénz nélkül megoldani.
A kormány tényleg komolyan veszi a választási évet, még úgy is, hogy az csak 2018-ban lesz.
Ez meg a 2017-es költségvetés. Az egész folyamatban a legmegdöbbentőbb, hogy a működési költségvetés kiadási oldala a tervezett GDP majdnem fele lesz.
Ez pedig nagyon aggasztó, ahogy az is, hogy a strukturális problémákat kizárólag a hiány elengedésével és egy rakás pénzzel képes kezelni a kormány.
