A klímaváltozás akkor is a valóság, ha sokan a homokba dugják fejüket, vagy félresöprik a problémát. Ha az ember informálódik, körbenéz a világban, saját maga is láthatja, érezheti az egyre riasztóbb jeleket. Magyarországon is: hiába volt most fagyos a január, a globális felmelegedés attól még tény, és itthon is gondokat okoz.
Világi Ildikót, az ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszékének vezetőjét kértük, segítsen megérteni a problémát.
Az ember a mérgek végállomása
Az eleje elég egyszerű. A globális felmelegedés hatására a Magyarországon egyre melegebb nyarak, a párás, esős időszakok kedveznek egyes mikroszkopikus gombák, az úgynevezett Fusariumok szaporodásának és terjedésének. Ezek a parányi élőlények a gabonafélék élősködői, nem kímélik a hazánkban legtöbbet fogyasztott búzát, kukoricát sem.
Sem az állati, sem az emberi szervezet nem képes ezeket lebontani, nem tudunk könnyen megszabadulni a mérgektől, folyamatosan halmozódhatnak a testünkben, és egyre nagyobb eséllyel fejtik ki káros hatásukat – magyarázza Világi Ildikó.
Rák, idegrendszeri és hormonális problémák alakulhatnak ki
Fentebb azt írtuk, hogy az “eleje elég egyszerű”, ,mert eddig a pontig tényleg az is volt: a változó klíma mind kellemesebb körülményeket biztosít a Fusariumoknak, ezért Magyarországon is jelentős elszaporodásuk várható.
A bonyodalom ott kezdődik, hogy e gombák jelentette veszélyt csak a közelmúltban, az 1980-as évek végén ismerte fel a tudomány, így meglehetősen kevés kapaszkodónk van a védekezéshez. De még azt sem tudjuk megnyugtató bizonyossággal, hogy milyen egészségügyi kockázatot okoznak a gombákból azonosított mikotoxinok.
Eddig többféle hatást bizonyítottak:
- Felboríthatják a hormonháztartást, kislányoknál 6-7 éves koruk körül beindítják a nemi érést.
- Erős rákkeltő hatásúak.
- Komoly idegrendszeri problémákat okoznak.
Az ELTE kutatói a SZIE-vel és két gazdasági társasággal alkotott konzorciumban most egy csaknem 600 millió forintos projekt részeseiként 209 millió forintot fordíthatnak a Fusariumok és toxinjaik hatásának kutatására, és arra, hogy gyakorlati lépéseket dolgozzanak ki az ételeinkbe kerülő toxinok szintjének csökkentésére. Számos kérdés vár válaszra.
Mennyire veszélyesek? Hogyan védekezzünk?
Például, hogy min múlik a gomba aktivitása, azaz milyen körülmények hatására juttat több vagy kevesebb toxint a növénybe? Milyen raktározási körülményekkel lehet a leginkább elkerülni a gabona mérgeződését? Penészgombáról van szó, amely természetesen a learatott gabonaszemeken is folytatja “tevékenységét”, és például egy rosszul szellőző, nedves hombárban kifejezetten jól érzi magát, aktív.
A legjobb megoldás természetesen a megelőzés, így a több intézet összefogásával született Fusarium Mikotoxinok Konzorciális Kutatócsoport egyik fő feladata, hogy a gombáknak ellenálló fajtákat keressen, illetve meghatározza a raktározási védekezés módját.
Különös figyelmet fordítanak annak feltárására is, hogy a különböző toxinok az emberi szervezetben erősítik-e egymás hatását vagy hogy hatások “összeadódva” járnak-e eddig nem ismert következményekkel. Választ keresnek arra is, hogy a toxinok hosszú távon mennyire károsítják az idegrendszert, a vesét, a májat – mondja a tanszékvezető egyetemi docens.
Végül, de nem utolsó sorban a kutatók célul tűzték ki azt is, hogy pontosítsák a tolerálható állat- és humánegészségügyi értékek szintjét komplex mikotoxin hatások esetében.
A növényvédelmi, élelmiszerbiztonsági kérdésekre fokozott hangsúlyt kell helyeznünk, hogy a globális felmelegedés hatására ne alakuljon ki Magyarországon is közegészségügyi probléma.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: MTI/Ujvári Sándor)
