Tudomány

Klímaváltozás: mérgező gombák támadják a magyar gabonát

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 02. 04. 15:00

Korábban a témában:

A klímaváltozás akkor is a valóság, ha sokan a homokba dugják fejüket, vagy félresöprik a problémát. Ha az ember informálódik, körbenéz a világban, saját maga is láthatja, érezheti az egyre riasztóbb jeleket. Magyarországon is: hiába volt most fagyos a január, a globális felmelegedés attól még tény, és itthon is gondokat okoz.

Akár súlyos gondokat. Olyanokat például, hogy a klímaváltozás miatt egyre több méreg kerülhet mindennapi kenyerünkbe, kolbászunkba, csirkecombunkba…

Világi Ildikót, az ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszékének vezetőjét kértük, segítsen megérteni a problémát.

Az ember a mérgek végállomása

Az eleje elég egyszerű. A globális felmelegedés hatására a Magyarországon egyre melegebb nyarak, a párás, esős időszakok kedveznek egyes mikroszkopikus gombák, az úgynevezett Fusariumok szaporodásának és terjedésének. Ezek a parányi élőlények a gabonafélék élősködői, nem kímélik a hazánkban legtöbbet fogyasztott búzát, kukoricát sem.

Életük során különböző méreganyagokat, úgynevezett mikotoxinokat termelnek, amelyek aztán a gabonákból készült élelmiszerekkel az emberi szervezetbe jutnak. Vagy az elfogyasztott hússal, mert takarmánynövényeken keresztül a haszonállatokban is feldúsulhatnak a toxinok.

Sem az állati, sem az emberi szervezet nem képes ezeket lebontani, nem tudunk könnyen megszabadulni a mérgektől, folyamatosan halmozódhatnak a testünkben, és egyre nagyobb eséllyel fejtik ki káros hatásukat – magyarázza Világi Ildikó.

Rák, idegrendszeri és hormonális problémák alakulhatnak ki

Fentebb azt írtuk, hogy az “eleje elég egyszerű”, ,mert eddig a pontig tényleg az is volt: a változó klíma mind kellemesebb körülményeket biztosít a Fusariumoknak, ezért Magyarországon is jelentős elszaporodásuk várható.

A bonyodalom ott kezdődik, hogy e gombák jelentette veszélyt csak a közelmúltban, az 1980-as évek végén ismerte fel a tudomány, így meglehetősen kevés kapaszkodónk van a védekezéshez. De még azt sem tudjuk megnyugtató bizonyossággal, hogy milyen egészségügyi kockázatot okoznak a gombákból azonosított mikotoxinok.

Eddig többféle hatást bizonyítottak:

  • Felboríthatják a hormonháztartást, kislányoknál 6-7 éves koruk körül beindítják a nemi érést.
  • Erős rákkeltő hatásúak.
  • Komoly idegrendszeri problémákat okoznak.

Az ELTE kutatói a SZIE-vel és két gazdasági társasággal alkotott konzorciumban most egy csaknem 600 millió forintos projekt részeseiként 209 millió forintot fordíthatnak a Fusariumok és toxinjaik hatásának kutatására, és arra, hogy gyakorlati lépéseket dolgozzanak ki az ételeinkbe kerülő toxinok szintjének csökkentésére. Számos kérdés vár válaszra.

Mennyire veszélyesek? Hogyan védekezzünk?

Például, hogy min múlik a gomba aktivitása, azaz milyen körülmények hatására juttat több vagy kevesebb toxint a növénybe? Milyen raktározási körülményekkel lehet a leginkább elkerülni a gabona mérgeződését? Penészgombáról van szó, amely természetesen a learatott gabonaszemeken is folytatja “tevékenységét”, és például egy rosszul szellőző, nedves hombárban kifejezetten jól érzi magát, aktív.

A legjobb megoldás természetesen a megelőzés, így a több intézet összefogásával született Fusarium Mikotoxinok Konzorciális Kutatócsoport egyik fő feladata, hogy a gombáknak ellenálló fajtákat keressen, illetve meghatározza a raktározási védekezés módját.

Különös figyelmet fordítanak annak feltárására is, hogy a különböző toxinok az emberi szervezetben erősítik-e egymás hatását vagy hogy hatások “összeadódva” járnak-e eddig nem ismert következményekkel. Választ keresnek arra is, hogy a toxinok hosszú távon mennyire károsítják az idegrendszert, a vesét, a májat – mondja a tanszékvezető egyetemi docens.

Végül, de nem utolsó sorban a kutatók célul tűzték ki azt is, hogy pontosítsák a tolerálható állat- és humánegészségügyi értékek szintjét komplex mikotoxin hatások esetében.

Jóval több a kérdés, mint a válasz, de a fentiekből is jól látszik, igen komoly problémáról van szó. A gombák természetesen nem a klímaváltozással jelentek meg hazánkban, de a változó éghajlat kedvez elszaporodásuknak.

A növényvédelmi, élelmiszerbiztonsági kérdésekre fokozott hangsúlyt kell helyeznünk, hogy a globális felmelegedés hatására ne alakuljon ki  Magyarországon is közegészségügyi probléma.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: MTI/Ujvári Sándor)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.