Tudomány

Ezek a legszebb magyar passzívházak

24.hu
24.hu

2016. 11. 15. 16:15

Az utóbbi években egyre több szó esik passzívházakról és előnyeikről, de sokan máig úgy gondolják, hogy az ezzel a technológiával épült házak méregdrágák, és az építészeknek korántsem áll rendelkezésére akkora mozgástér, mint a hagyományos épületek esetében. A valóságban viszont ezen állítások egyike sem igaz a válogatásunkban szereplő épületek építési költsége egyáltalán nem lóg ki a hazai, új építésű családi házak piacán tapasztalható ársávból, stílusukban pedig szintén jól illenek a magyar átlagba, sőt, több esetben annál jóval színvonalasabb tervek alapján készültek.

A passzívházakat egy német minősítési rendszer feltételei szerint építik, de nem mindegyikük kapja meg végül a minősítést. A rendszer alapja, hogy a kényelmes hőmérsékletet mindössze a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével, vagy hűtésével kell fenntartani, az épület fűtési energiaigénye pedig nem haladhatja meg a 15 kWh/m²/év mennyiséget.

A fél méter vastag falak, valamint a háromrétegű ablakok, a hőcserélő szellőzőrendszer, sőt, az emberi test által kibocsátott hő hasznosításának köszönhetően ez jókora megtakarítást jelent a hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/m²/év mértékű energiafelhasználásához képest.

Ma ezek közül mutatunk be néhány kitűnő példát.

Az első magyar minősített passzívház, Szada, 2009

A négytagú család számára nyolc hónap alatt elkészült otthont Szekér László tervezte.

Egy, a Sigray + Partner építésziroda által tervezett fóti családi ház, 2009

Modern, lapos tetős családi ház, Páty, 2010

Sinóros-Szabó Balázs az ország hatodik, elismert passzívházával itthon is bebizonyította, hogy igenis el lehet felejteni a passzívházak ellen hozott egyik fő érvet, miszerint csúnyák és unalmasak.

Nyolclakásos társasház, Szeged, 2011-2012

A világos, átlátható terekkel rendelkező épületet Abou-Abdo Tamás tervezte, elsősorban a belvárosba költöző egyetemisták (az épület az egyetemi könyvtár tőszomszédságában áll) és gyerek nélküli fiatal párok számára. Az egész épület fűtési energiaigénye – -15°C-os téli hidegben, benapozási hőnyereség és belső hőterhelés nélkül – minössze kilenc kilowatt, ami egyenértékű azzal, mintha minden lakásban egy hajszárító lenne bekapcsolva. Ennek köszönhetően egy hatvan négyzetméteres lakás téli fűtési és melegvíz-készítési díja havi 2-3 ezer forint. A passszív nyári hűtésnek köszönhetően a kánikulában 14 fok körüli folyadék hűti az épületet.

A projekt teljes leírása az Építészfórumon olvasható.

Háromszintes családi ház a Törökvész utcában, Budapest II., Szekér László terve, 2012

 

Százlakásos passzívház az angyalföldi Jász és Zsinór utcák sarkán, Budapest, 2014

A Pólus Károly, Nagy Csaba terveit tükröző, egy zöld udvart körülölelő, színes folyosós bérház átlagosan ötven négyzetméteres lakásokkal büszkélkedhet, de találhatunk az épületben 40 négyzetméteres garzonokat, valamint 1+2 félszobás, hatvan négyzetméteres lakóegységeket is.

Fotók: FeminaÉpítészfórumSzentirmai TamásPassive House Database, Greenpress

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.