Sokan visszaköltöznének a fővárosba, mások meg inkább a mediterrán-térségben vesznek nyaralót.
üdülő
Kék hernyóvá álltak össze, de hosszú évek óta senki sem használja őket.
Több mint kétszer nagyobb volt a nem lakott lakások száma, mint egy évtizede. Íme, az okok.
A miniszterelnök a helyszínre tart.
Befagyott a piac, sokan alkudozással próbálják letörni a magasan ragadt árakat.
A harmincas évek derekán klubházként született modern épület megérdemelte volna a védettséget.
Évente 100-200 milliós veszteséget hoztak a cégnek.
Elvették, de nem csináltak vele semmit.
A balatoni a víkendházak drágábbak, mint a lakóingatlanok.
A part menti felkapott üdülőhelyeken jellemzően 21-35 milliós ártartományban vásárolnak.
Természetesen a főváros és a Balaton térségében nőttek az üdülők árai a legbrutálisabban, de a többi hazai nagy tó környékén is felfelé mennek az árak.
A város számtalan pontjáról, így a Margit hídról is tökéletesen látható szellemhotel történetének végére a közeljövőben, majd negyedszázados harc után talán végre pont kerülhet, de lássuk, mi történt itt az elmúlt ötven évben.
A miniszterelnök szerint példaértékű, ha egy magáncég úgy dönt, hogy a tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó módon, „kicsit a régi idők hangulatát idézve” vállalati üdülőt vesz.
Kevés híján egymilliárd forintot szeretne kapni a vasúttársaság a két üdülőért és egy hajóállomásért.
Bár korábban a dunakanyari ingatlanok ára megközelítette a fővárosét, ma már jelentősen visszaeset, igaz, még így is megelőzi a Balatont.
Újra kiírta a felszámoló a pályázatot a becsődölt magyar légitársaság megmaradt vagyontárgyaira.
Egy mozifilmet akartak utánozni.
Üdülőket veszélyeztetett egy tarlótűz pénteken Szalkszentmártonban, a Kiskunsági-főcsatorna közelében.
A minősítés egyelőre nem kötelező, de azzá válhat.
Az idei szezontól megpróbálják piaci alapon működtetni és nyereségessé tenni a létesítményeket.
A balatonlellei honvédüdülőt a Honvédelmi Minisztérium 2007-ben alig több mint 300 millió forintért adta el.
