Otthon
Szalafõ-Pityerszer, 2012. július 19.
Egy turista fényképezi a kontyos házat a szabadtéri múzeumban, ahol eredeti helyükön láthatók a népi építészet õrségi emlékei, a kerített ház, a kontyos ház, és az élelmiszerek tárolására alkalmas építmény, az emeletes kástu.
MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget.

Így épültek az őrségi parasztházak

24.hu
24.hu

2017. 06. 29. 09:15

A tájegység jellegzetes építészeti stílusát máig sok emlék őrzi.
Korábban a témában:

A házak hagyományos építőanyaga a 19. század közepéig a fa volt: az alapanyagot a települések közti végtelen erdők szolgáltatták. A házakat egymásra fektetett gerendákból építették úgy, hogy azokat a sarkokban keresztvéges vagy fecskefarkú csapolással illesztették egymáshoz.

Ezeket a boronafalú házakat kívül-belül szalmatörekes sárral tapasztották, majd meszelték, illetve alul csak bekenték agyaggal vagy kormozott mésszel. A tetőt zsúppal – rozsszalmával – fedték, amely az itt jellemző nehéz, savanyú, agyagos talajon is megtermett.

Szalafõ-Pityerszer, 2012. július 19.
Pihenõhely a turisták részére a szabadtéri múzeumban, ahol eredeti helyükön láthatók a népi építészet õrségi emlékei.
MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget.
Fotó: MTVA – Nagy Zoltán

A házakat kisebb-nagyobb, úgynevezett belsőségi telkek vették körül, az elszórtan álló házak közé kiterjedt gyümölcsösöket ültettek, illetve réteket kaszáltak.

Bemutató Pityerszeren

A hagyományos népi faépítészet legszebb példáit a Szalafő egyik szerén, a Pityerszeren létesített Falumúzeumban mutatják be.

Szalafõ-Pityerszer, 2012. július 19.
Kontyos ház - a hátsó részében disznóóllal - a szabadtéri múzeumban, ahol eredeti helyükön láthatók a népi építészet õrségi emlékei.
MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget.
Fotó: MTVA – Nagy Zoltán

A 19. század közepe felé kezdték el tömegesen beépíteni a helyben található, jó minőségű agyagból égetett téglákat, a tetők fedésére pedig a cserepet. A téglaházak jellemző építészeti eleme a kiugró rövid előtornác, az úgynevezett kódisállás, ahol a vándorok, „kódisok” húzódhattak meg éjszakára vagy az eső elől.

Füstöskonyha

A helyiségeket (szoba, konyha, kamra, ólak) eleinte egy vonalban helyezték el. A társasági élet központja a konyha volt — kezdetben füstöskonyha kemencével és főzőpadkával. A füst csökkentésére alakították ki a mászókéményes tűzhely kombinátokat, amiket gyakran összekapcsoltak az ennek eredményeként úgyszintén a konyhából fűtött, szobai cserépkályhákkal.

Szalafõ-Pityerszer, 2012. július 19.
Az egyik lakóház konyhája a szabadtéri múzeumban, ahol eredeti helyükön láthatók a népi építészet õrségi emlékei.
MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget.
Fotó: MTVA – Nagy Zoltán

Az L alaprajzú, un. „hajlított házakban” a gazdasági épületszárnyat – kamra, istálló, pajta – a lakóépület végében, arra merőlegesen helyezték el. A legjellemzőbb háztípus „kerített ház”, ahol az udvart a lakó- és a gazdasági épületek U alakzata fogja közre, a negyedik oldalt pedig kerítés zárja le. Ez nem magyar sajátosság, északabbra az osztrákoknál is megtalálható.

Lábaspajta, kástu

A porták legszembetűnőbb épületei a nagy, külön álló szénatároló pajták, köztük a falazott téglapilléreken álló, deszkázott falú lábaspajták.

Az Őrség egyik legérdekesebb, csak erre a tájegységre jellemző épülete a kástu. A kástu jellegzetes őrségi épület, amely egyszerre volt éléskamra és jószágélelem tárolására alkalmas építmény.

Szalafõ-Pityerszer, 2012. július 19.
Turisták ismerkednek a kerített házzal és a hozzá tartozó gazdasági épületekkel a szabadtéri múzeumban, ahol eredeti helyükön láthatók a népi építészet õrségi emlékei.
MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget.
Fotó: MTVA – Nagy Zoltán

Több típusát használták. Legismertebb, egyben legritkább formája a módos telkeken álló emeletes kástu, aminek egyetlen autentikus példánya a szalafői Pityerszeren áll.

Via – Kiemelt kép: MTVA – Nagy Zoltán

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.