A 35 ezer oldal iratanyagot tartalmazó archívumot november 15-én nyitják meg a tudományos célú kutatások számára. Ebből az alkalomból felolvasóestet tartanak a német főváros központjában, a Brandenburgi kapu tőszomszédságában álló akadémiai székházban, illetve kéziratokat és más dokumentumokat felvonultató kiállítást nyitnak a szerző jelenlétében ugyancsak november 15-én.
Az archívumban őrzik egyebek mellett a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért és a K. dosszié című kötetek, valamint számos esszé és beszéd kéziratát, továbbá az író 1961 óta vezetett naplóit, illetve 1988 óta keletkezett levelezését.
Az anyag egy része még 2001-ben került az akadémiához, ezt időközben mikrofilmre vették és digitalizálták. Az anyag egy jóval nagyobb részét pedig 2011-ben vette át az intézmény.
A Berlini Művészeti Akadémia élén hat évig (1997-2003) magyar író, Konrád György állt. A kínai Aj Vejvejtől a német Günter Grassig mintegy 400 tekintélyes művészt – írót, zenészt, képzőművészt, filmest – összefogó testület 2003-ban választotta tagjai közé Kertész Imrét. A magyar tagok között van még mások mellett Kurtág György, Eötvös Péter, Esterházy Péter és Nádas Péter is.
