Külföld
Migrants and refugees queue to receive clothes as they wait to cross the border from Greece to Macedonia near Idomeni, on January 21, 2016. 
Some 2,000 migrants began crossing into Macedonia on January 21 in freezing temperatures as the country conditionally reopened its border with Greece after closing it temporarily. "The border crossing for migrants near (Macedonian border town) Gevgelija opened early this morning, but only those migrants whose Greek registration papers show their final destination as Germany or Austria can enter," a senior police official in Skopje told AFP.  / AFP PHOTO / SAKIS MITROLIDIS

Akinek nem kell menekült, fizetni fog érte

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2016. 05. 04. 11:28

Kőkemény eszközökhöz nyúl az Európai Bizottság, hogy megregulázza a Magyarországhoz hasonló különutas, menekültektől irtózó államokat.
Korábban a témában:

Megpróbálja felrázni a menekültügyi eljárásokat és a migránsok, menekültek elhelyezését az Európai Unió, és erre a Politico szerint elég radikális módszert választott. A dolog gerince az lenne, hogy a dublini rendelet hatályban maradna valahogy, szóval az első EU-s országban kéne a menedékkérelmet benyújtani, de az adott országnak nem lenne kötelessége ott tartani az illetőt.

És itt lép be a radikális megoldás: önkéntes alapon elosztanák őket az európai államok, aki pedig nem venne részt benne, az fizetne.

A rendszer szerint ha egy államnak megállapított kvótát 150 százalékkal meghaladna az érkezők száma, automatikusan beindulna az e feletti migránsok elszállítása. Az Európai Bizottság fő gondja, hogy egyes államok nem akarnak részt venni a kvótarendszerben: Magyarország népszavazást tart, Szlovákia bírósághoz fordul.

Erre lenne válasz a kiemelt rész, miszerint aki ki akar maradni a kvótarendszerből, az fizessen annak az államnak, ami helyette ellátja a migránsokat. A javaslat persze anyagi szolidaritásról szól, de voltaképp egyfajta bírságról lenne szó, és ráadásul nem kis összegekről.

A Financial Times arról ír, hogy 250 ezer euró (78,25 millió forint) menedékkérőnként volna a költség.

A FT szerint ez azt jelenti, hogy pl. a 6500-as kvótával rendelkező Lengyelországnak 1,5 milliárd euróba, azaz 469,5 milliárd forintba kerülhet, ha kimarad. Ezt nem erősítették meg a Bizottságnál, közölvén, hogy szimbolikus lesz az összeg csupán. Görög- és Olaszország nagy haszonélvezője lehet az új szabályozásnak, de a menekülthullámból eddig úgy-ahogy kimaradó lengyelek, lettek vagy finnek nagyobb terhet kaphatnak. A brit EU-tagsági népszavazásnak se tehet jót, ha rájuk kényszerítenek menekülteket.

Más változások is jönnek, a menekültkérelmek elbírálása is szigorúbb lesz, valamint az EU-Törökország megállapodás értelmében jöhet a törökök vízummentessége, na meg az EU átvesz tőlük kiszolgáltatott menekülteket is.

Orbán szorulhat

Mindez persze komoly csapás Orbán Viktor kormányára: Orbán hosszú hónapok óta arra építi a politikáját, hogy távol tartja az országtól a menekülteket, azaz hivatalos kommunikációban betű szerint betartják a schengeni egyezményt. A kormány egyfelől határzárat, azaz gyodát létesített a szerb és a horvát határon, elrettentette a menekülteket, szigorú törvényeket hozott ellenük és szabadságharcot hirdetett a Brüsszel által oktrojált “kötelező betelepítési kvóta” ellen.

Erre jött rá Orbánék népszavazási kezdeményezése, amit kedden a Kúria is jóváhagyott – részben azzal az indokkal, hogy az nem sértene nemzetközi szerződést, és az EU-s joggal sem áll ellentétben. Ez lesz a kérdés, ha az Alkotmánybíróság is elkaszálja az ellenzéki panaszokat:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Az EU mostani döntése értelmében nem lenne kötelező a betelepítés, így a kérdés valamennyire értelmét vesztené (azért valamennyire, mert a kormány érvelhet azzal, hogy a befogadás helyetti pénzbefizetés egyfajta szankció, ami kötelezővé teszi azt a bizonyos betelepítést).

Balkán után Földközi-tenger

Az utóbbi időszakban egyébként drasztikusan lecsökkent az Európába érkező menekültek száma, de az útvonal is áthelyeződött. Miután megszületett a törökökkel az egyezmény, hogy az EU anyagilag is támogatja a szír és iraki menekültek helybentartását, sőt visszavételét, ráadásul a macedónok és a bolgárok is lezárták a határaikat, a korábbi hullám töredéke ér csak görög partokat.

Eközben ismét a káoszba süllyedt Líbia felől ömlenek a menekültek, és ez újra és újra százak halálához vezet a viharos Földközi-tengeren (a napokban 113-an veszhettek hullámsírba). A líbiai helyzet azonban még nincs megoldva, a tengerre nem lehet falat építeni, szóval a menekülthullám még korántsem csengett le.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.