Az elmúlt napokban újra felfordult a Közel-Kelet. Már amennyiben felfordulásnak lehet nevezni a nagy káoszt a kis káoszhoz képest. 2016 mindenesetre erősen indult, ha veszekedő arabokról és perzsákról van szó.
- Szaúd-Arábia egy nap alatt annyi embert végzett ki, mint az Egyesült Államok évente szokott. De nem is ez volt a baj.
- Hanem az egyik kivégzett. Nimr al-Nimr egy síita hitszónok volt.
- 2012-ben ítélték el, miután az arab tavasz hatására tüntetni kezdtek a síiták az ország keleti részén. Azt mondták, al-Nimr erőszakra buzdított. Lefejezték.
- A síita közösség felháborodott.
- Irán megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Szaúd-Arábiával, és fordítva.
- Bahrein és Szudán pedig Iránnal.
- Irak pedig Szaúd-Arábiával készül ugyanerre.
- Irán és Szaúd-Arábia között megszűnt a légiközlekedés.
- Mindenki kikelt mindenki ellen.
- Iránban megrohamozták a szaúdi konzulátust. Molotov-koktélokat dobáltak, majd az épületbe is betörtek.
- Tombol a szektariánus erőszak a Közel-Keleten.
De miért is estek ők egymásnak?
Már megint a síita-szunnita ellentéthez kell visszamennünk. Az arab világ négyötöde szunnita, egyötöde síita. Jobban utálják egymást, mint a radikálisok a keresztényeket, vagy a zsidókat, pedig nem mindig volt ez így. Vegyük sorra a különbségeket:
- 1300 évvel ezelőtt a muszlimok egy csoportja úgy döntött, hogy Mohamed próféta vejét, Ali Ibn Abi Talibot ismerik el vallási vezetőnek. Ők a síiták.
- A szunniták viszont Mohamed apósát, Abu Bakr-t tartják a következő kalifának.
- 680-ban a szunnita kalifa Karbalánál megölette Ali fiát. Ez azóta a síiták legnagyobb tragédiája.
- A szunniták számára csak a Korán és a hádisz, a Mohamed életéről szóló történetek gyűjteménye szent szövegek.
- A sííták nagy része viszont a 12 imám cselekedeteit is elfogadja szent szövegként.
Sokkal nagyobb viszont a különbség a két frakció között népességben, mint politikai befolyásban. Vegyük a legnagyobb csoportokat.
- Szaúd-Arábia szunnita.
- Irak (most) és Irán síita.
- Az Iszlám Állam szunnita.
- A szír kormány síita.
Szaúd-Arábia és Irán befolyása a térségben körülbelül azonos: nem elhanyagolható. Irán például gyakorlatilag egyedül vezényel le egy háborút az Iszlám Állammal és a szunnita felkelőkkel szemben, a szír és orosz hadseregek katonáit felhasználva. Szaúd-Arábiának viszont beletörni látszik a bicskája abba, hogy Jemenben leverje a síitákat, akik megdöntötték a szunnita kormányt.
Ez amúgy azért lenne fontos, mert a két ország keleten határos, pont ott, ahol a szaúdi síita kisebbség jelentős része található. Ezen a környéken tüntettek 2011 után is a síiták jogaiért, amely jogokból egyébként nem sok van a királyságban.
De miért van ez az egész?
Az olaj ára idén a jelenlegi felére zuhanhat. Az évekig száz dolláros hordónkénti árral kereskedő szaúdiak pedig rosszul fogják viselni a 20 dolláros hordónkénti árat, ahogy rosszul viselik a mostani negyven dollárosat is. Szaúd-Arábiát az olaj tette azzá, ami. Csak az olaj miatt lettek szupergazdag sejkek egy keleti koszfészekből. Az ország, ahogy ma ismerjük, a század elején nőtt ki a sivatagból. Ráadásul a szaúdi monarchia 80 éves új királya sem szilárdította meg annyira a hatalmát, mint szerette volna.
És pont ezért volt akkora bűn az, amit al-Nimr csinált. Ha nem is buzdított kifejezetten erőszakra, nem ítélte azt el, és Iránt a szövetségesének tekintette a szunniták elleni harcban. Ezzel gyakorlatilag a saját országában támogatta, hogy egy idegen ország megdöntse a vezetést, ami Szaúd-Arábia mostani állapotában túl nagy bűn volt.
Ráadásul a szektariánus erőszak jól jöhet a szaúdiaknak, ahol többségében tényleg szunniták élnek. Felrázhatja, aktivizálhatja őket egy képzelt, vagy valós síita ellenféllel szemben.
De lesz-e háború?
Már van. Szíriában és Jemenben gyakorlatilag ez a két ország küzd egymással. Szaúd-Arábia a világ szunnitáinak, Irán pedig síitáinak képviselője. Legalábbis annak tartják magukat. Az arab világ összes szektariánus konfliktusában vastagon benne van a kezük.
Reméljük inkább, hogy nem. Mert ha Szaúd-Arábia és Irán között kitör egy háború, az a mostani világot szétfeszítheti a varrások mentén. Irán legközelebbi szövetségese – mármint a nagyhatalmak közül – Oroszország. Szaúd-Arábia pedig az Egyesült Államok legfontosabb partnere a térségben.
Ha ők ketten egymásnak esnek, az sokkal durvább lesz, mint a mostani Iszlám Állam elleni harc. Világháború valószínűleg nem lesz, de elég csak a mostani menekültáradatra nézni, és megszorozni azt tízzel. Képzeljük el, hogyan reagálna erre Európa.
