“Nem látjuk értelmét a tárgyalások folytatásának” – mondta Turunen, aki szerint áthidalhatatlanok az ellentétek a fegyvertelen katonai megfigyelő misszió tevékenységi területe körül. Turunen szerint a diplomáciai szintű tárgyalásokon kimerítettek minden lehetőséget, és most az egyes országok EBESZ-képviselőinek a további teendők végett konzultálniuk kell kormányaikkal, ami igénybe vesz néhány napot.
Az EBESZ eredetileg azt tervezte, hogy az orosz csapatkivonás ellenőrzésére összesen száz megfigyelője lesz a térségben. Nyolc már korábban, az augusztusi grúz-orosz konfliktus előtt is ott volt, közvetlenül a háború után megerősítették őket húsz megfigyelővel, a többieknek pedig a napokban kellett volna elindulnia.
Anvar Azimov orosz EBESZ-nagykövet szerint az orosz fél tartja magát az EBESZ állandó tanácsának augusztus 19-i döntéséhez, amely arról rendelkezik, hogy a megfigyelők hatásköre a Dél-Oszétiával határos grúz térségre vonatkozik.
Oroszország semmiképpen sem engedi meg, hogy a misszió mandátuma kiterjedjen Dél-Oszétia területére is, mert – mint Azimov kifejtette – “a megfigyelőknek az agresszort kell figyelniük és azt a területet, ahonnan a fenyegetés érkezik”. A tárgyalópartnerek viszont ezt másképp látják, mert azon a véleményen vannak, hogy Dél-Oszétia és Abházia Grúzia elidegeníthetetlen része marad.
Szemlátomást abban sincs egyetértés, hogy mi legyen a térségben már ott lévő 28 megfigyelő sorsa. Turunen szerint nekik a korábban elfogadott szabályok betartásával – azaz a szakadár régió és a maradék Grúzia de facto határának mindkét oldalára szóló mandátummal – kell dolgozniuk. Azimov szerint viszont még a Dél-Oszétia területén régóta tevékenykedő nyolc EBESZ-megfigyelő mandátuma is pontosításra szorul: tisztázni kell jogosítványaikat a “szuverén” Dél-Oszétiával.
