A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a szlovákiai magyar oktatás eddigi jogállásán a várakozáshoz képest “csak mérsékelten esett csorba”. Az iskolák szeptember elsejétől már az új törvényhez kötelesek igazodni.
A törvényt 79 képviselő támogatta, 53 nemmel szavazott, 3 tartózkodott. A magyar párt egyetlen módosító indítványát sem méltányolták. Az MKP mind a húsz képviselője a törvény ellen szavazott.
A szlovák ellenzéki és független képviselők ugyan döntő mértékben szintén ellene szavaztak, de a vita során, a kormánypártok álláspontjával egybecsengően, közülük sokan azt az álláspontot képviselték, hogy a szlovákiai magyar alap- és középiskolák végzősei nem tudnak kellőképpen szlovákul, s ez az állapot tarthatatlan.
Bosszút állnak a magyarokon
A Mikulás Dzurinda volt kormányfő vezette SDKÚ-ról a lapok előre megírták: ők most élnek az alkalommal, hogy “elverjék a port a magyarokon”, amiért az “ellenzéki erők megállapodását megszegve az MKP az oktatási törvényben beígért engedmények fejében, Robert Fico kormányfő érdekeinek kedvezve a szavazataival segítette a Lisszaboni Szerződés ratifikálását”.
Elemzők első észrevételei szerint a végszavazáson átesett törvényben nincs nyoma a magyaroknak tett érdemi engedményeknek. “A törvényt rossznak tartjuk, és semmiképpen sem tudjuk reformlépésnek tekinteni. Ellenkezőleg: haszontalan visszalépés történt. Számtalan ellenvetésünk volt, sajnos indítványaink többségét nem méltányolták” – mondta a magyar párt elnöke, Csáky Pál.
Csáky szerint a Ján Slota vezette nacionalista kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezében levő oktatási tárca által előterjesztett közoktatási kódex tervezetén csak “részben sikerült javítani”, ezért a szavazás után csak úgy lehet fogalmazni, hogy “a szlovákiai magyar oktatás status quója többé-kevésbé megmarad”.
A tiltakozásnak sem volt haszna
A szlovákiai magyar civil társadalom, a szülőket, pedagógusokat tömörítő érdekvédelmi szervezetek a törvény előkészítése során harmincezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze és jelezték: jogkorlátozó törvény esetén a polgári engedetlenség békés eszközeivel is élni kívánnak.
Csáky a sajtótájékoztatón kijelentette: a civil társadalom érdeme is, hogy a törvény nem lett ennél is rosszabb, és hozzátette: “Az MKP nem fog tömeges tiltakozó akciókat szervezni, ellenben nem tudjuk kizárni, hogy helyi, vagy regionális szinten valamely civil társulás vagy szervezet rendezésében lesznek ilyen megmozdulások”.
Szigeti László volt oktatási miniszter, az MKP oktatáspolitikai kérdésekben illetékes alelnöke szerint a magyar oktatás eddigi jogállása “egyetlen egy helyen, mégpedig a tankönyvek használatában sérült, a tanszövegek és a munkafüzetek tekintetében ez a jogállásunk sem sérült”. Tehát az iskolák csakis a minisztérium által jóváhagyott tankönyveket használhatják, de “szöveggyűjteményként és munkafüzetként egyéb, akár Magyarországon is kiadott segédanyag is alkalmazható”.
Szlovák kezdeményezések
A jogalkotó eredetileg azt akarta elérni, hogy a magyar iskolákat ellenőrző tanfelügyelőknek ne kelljen tudniuk magyarul, de sikerült meggyőzni arról, hogy ez képtelenség – emlékeztetett Szigeti.
Az előkészítés során kulcskérdés volt: elvesznek-e a magyar nyelv és irodalom oktatására megszabott órák számából, és ezeket hozzácsapják-e a szlovák nyelv és irodalomórákhoz. A végleges jogszabály szerint a szlovák nyelv oktatására szánt órák számának arányban kell lennie a szlovák nyelv elsajátításához szükséges órákéval.
“A szlovákiai magyarság és az oktatási minisztérium között ez hosszú távra szóló ellentétet gerjeszt majd, mert mi úgy érezzük, hogy a jelenlegi viszonyok között el tudjuk sajátítani a szlovák nyelvet, de nekik várhatóan más lesz a véleményük” – fogalmazott Szigeti.
