A második perben a bíróság azzal vádolja Szaddám Huszeint és hat társát, hogy az iraki hatalom 1987–88-ban hadműveletet indított az ország kurd lakossága ellen, és ebben mintegy 180 ezer ember halálát okozta.
Szaddám az után állt ismét a bíróság elé, hogy vasárnap kötél általi halálra ítélte a bíróság azért a tömegmészárlásért, amelyet az általa vezetet hatalom a 80-as években hajtott végre megtorlásul egy olyan merényletkísérletért, amely az elnök és kísérete ellen irányult.
Feloldották a kijárási tilalmat
Az ítélethirdetés előtti este kijárási tilalmat vezettek be Bagdadban, és a tőle északra fekvő Dijála és Szalaheddín tartományokban is. Szalaheddín legjelentősebb városából, Tikrítből származik a volt diktátor, Dijálában pedig nagyon sok erőszakcselekményt követnek el egymás ellen a síiták és a szunniták. A hatóságok kedd reggel feloldották a bagdadi kijárási tilalmat, a gyalogosforgalmat pedig már hétfőn engedélyezték.
A szigorú intézkedések ellenére folyamatosan érkeznek fenyegetések. A feloszlatott iraki Baasz Párt közölte, hogy a szigorúan őrzött bagdadi „zöld zóna” ellen támadásokat fognak elkövetni, amennyiben végrehajtják a halálos ítéletet Szaddám Huszein volt iraki elnökön.
A „zöld zóna” ellen támadnának
A Baasz „parancsnoksága” hivatalos internetes honlapján közzétett üzenetében azt írta: ha Szaddám Huszeint kivégzik, a párt „minden eszközt igénybe véve lerombolja az Egyesült Államok hűbéresei nagykövetségi és titkosszolgálati épületeit a zöld zónában”. A zöld zóna az amerikai és a brit nagykövetség mellett az iraki kormányhivatalok körzete is egyben.
„Amerika és szövetségese, Irán, olyan bombát robbantott fel, amelynek minden összeesküvő és lakáj Irakon belül és azon kívül érezni fogja a szilánkjait” – folytatta a közlemény, utalva arra, hogy Szaddám Huszeint egy síita faluban elkövetett mészárlás miatt ítélték halálra, majd felhívja a figyelmet arra, hogy az ítélethozatal egybeesik az amerikai kongresszusi választásokkal, és az „a republikánusok érdekeit szolgálja”.
A szunniták visszatérhetnek
A Baasz Pártot, amely Szaddám Huszein uralma idején az egyetlen legális párt volt Irakban, az amerikai vezetésű invázió után, 2003 áprilisában oszlatta fel egy olyan bizottság, az úgynevezett Baasztalanítási Bizottság, amelyet az amerikaiak hoztak létre. A bizottság célja volt, hogy kizárja a pártnak mintegy 30 ezer volt tagját a közéletből. Ali Fejszál al-Lami, a bizottság ügyvezető igazgatója kedden bejelentette: hamarosan javaslatot nyújtanak be a parlamentnek arról, hogy jelentősen, 1500 volt magas rangú párttisztviselőre csökkentik a közéletből kizártak számát, és a rehabilitáltaknak lehetővé teszik, hogy visszatérjenek állásukba.
Az indítvány hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok attól tart: az ország szunnita kisebbsége, amelyből a Baasz legtöbb tagja kikerült, és amelyhez Szaddám Huszein is tartozik, úgy érzi, hogy másodrendű állampolgárokként bánnak velük, ezért Washington arra akarja ösztönözni a síita többségű jelenlegi kormányt, hogy a bizottság munkáját alakítsa át egy „elszámoltatási és megbékélési” programmá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
