Krajisnikot – akinek neve a legfőbb jugoszláviai háborús bűnösök, Radovan Karadzic, Ratko Mladic és Slobodan Milosevic neve mellett található – a 200 ezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború idején egyebek között elkövetett népirtásban való részvétellel, emberiesség elleni bűnökkel és háborús szokások megsértésével vádolták. A népirtás vádját a bírák nem látták bizonyítottnak, ugyanakkor Krajisnik szerepét kulcsfontosságúnak találták a boszniai nem szerb népcsoportok elleni tömeges méretű bűncselekmények szervezésében. Ő adta meg a kezdő jelet a bűnsorozathoz, amikor a parlamentben felszólított az „etnikai felosztás” végrehajtására – jelezték a bírák.
A politikus a boszniai szerb parlament elnöke volt az 1992-1995-ös boszniai háború idején, s tagja volt a boszniai szerb államalakulat, a Szerb Köztársaság elnökségének. A daytoni béketárgyalásokon ő volt a boszniai szerbek legmagasabb szintű képviselője. Az ügyészek érvelése szerint „az általa képviselt politika a második világháború óta példa nélkül álló tömeges méretű bűncselekményekben valósult meg”. A vádpontok közül azonban a bíróság csak ötben tartotta bűnösnek a 61 éves Krajisnikot. A vádlott mindvégig ártatlannak vallotta magát, és ügyvédje révén felmentésért folyamodott.
Az ítélet szerint a szóban forgó bűnöket hosszú időtávon át, gyakran kegyetlen módszerekkel követték el, óriási szenvedést okozva a muszlimoknak és horvátoknak. Krajisnik a bírák szerint elfogadta, hogy a szerb dominanciához gyilkosságokon, szenvedésen, romboláson át vezet az út.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
