Külföld

Közfelkiáltással fogadták el a Székely Nagygyűlés autonómia-kiáltványát

admin
admin

2006. 03. 15. 15:14

Közfelkiáltással fogadta el szerdán délután a Székely Nagygyűlés autonómia-kiáltványát Székelyudvarhelyen a rendezvényre összesereglett tömeg.

Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasta fel a jelenlévőknek az SZNT kiáltványát, amely a székelyföldi autonómia ügye mellett foglalt állást. A dokumentum hivatkozik az Egyesült Nemzetek 1993-ban szervezett Konferenciájának Bécsi Deklarációjára, amely szerint az önrendelkezés minden népnek joga – így a székelységnek is. Megemlíti azt is, hogy az Európai Parlament az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek megfelelő védelmi intézkedéseket ír elő az erdélyi magyarság, a székelység számára, de a romániai hatóságok ennek figyelembe vételére sem hajlandók.

Még korábbra tekintve vissza, a kiáltvány felidézte, hogy az 1919-es Párizsi Kisebbségi Szerződésben Románia, valamint a Szövetséges és Társult Hatalmak autonómiajogot garantáltak a székelységnek. A kiáltvány szerint azonban a román állam az alkotmányra hivatkozva ma még népszuverenitásuk gyakorlásától, a helyi népszavazástól is eltiltja a székelyeket.


„Nem akarunk továbbra is kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni! A történelmi hagyományok alapján területi önkormányzásunk ősi jussunk, e nélkül szülőföldünkön meg nem maradhatunk és erről soha le nem mondunk!” – olvasható a kiáltványban. Eszerint e közösség a demokrácia eszközeivel kíván küzdeni alapvető jogaiért, demokratikus megoldásokat vár problémájára.


A nagygyűlés felszólította Románia parlamentjét és kormányát: tartsa be a vállalt nemzetközi kötelezettségeket és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes és tényleges egyenlőséget, Románia parlamentje pedig hagyja jóvá Székelyföld Autonómia Statútumát!


Az Európa Tanács 1334/2003. számú határozata szerint az alkotmányba foglalt nemzetállami minősítés túlhaladott értelmezés – olvasható a továbbiakban a dokumentumban, amely szerint ez nem lehet akadálya a területi autonómiának. „Az illetékes hatóságok mégis a nemzetállami tételre hivatkozva utasítják vissza Székelyföld újralétesítését és autonómiáját! Ebben az esetben töröljék az alkotmányból a nemzetállam kifejezést!” – áll a kiáltványban, felszólítva az Európai Uniót is, hogy orvosolja a 86 évvel ezelőtt elkövetett „jogfosztást”, és tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását. Az ENSZ-től pedig azt várják a székelyek, hogy gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett.


A felolvasás után Csapó I. József felszólította a jelenlévőket, hogy közfelkiáltással fogadják a dokumentumot, és hangosan kiáltsák: “Autonómiát Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek!”. Ezzel a nagygyűlés elfogadta a kiáltványt.


Tőkés: Basescu Koszovó-elképzelése a példa


Ezt megelőzően a nagygyűlésen nagy tapssal fogadták Tőkés László református püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének a beszédét. Tőkés kifejtette: nincs igazuk azoknak, akik a székely autonómia hallatán „szeparatizmusról” beszélnek. Hiszen – mint hangsúlyozta – nem lenne reális követelés a mai körülmények között a határmódosítás. Ehelyett Tőkés a „területért autonómiát” elvet hangsúlyozta, arra utalva, hogy míg a románok annak idején területet kaptak, a magyaroknak autonómiát kellene kapniuk.


A püspök emlékeztetett Traian Basescu román államfőnek a koszovói rendezést érintő elképzeléseire, melyek szellemében autonómiát javasolt e területnek. Tőkés példaként hozta azt is, hogy Chisinau autonómiát adott a gagauzoknak, s ugyanezt ajánlotta fel Transznisztriának, hogy az ne szakadjon el Moldovától. Hasonlóképpen kellene megadni a romániai magyarság számára is az autonómia kérdését – vélte Tőkés.


A történész autonómia-példákat említett


Raffay Ernő történész a nagygyűlésen mondott beszédében a történelemből vett példákat az autonómiára vonatkozóan. Egyebek között megállapította: ha Magyarország kormánya is olyan céltudatos lenne, mint a román kormány, nagyon büszke lenne rá. Emlékeztetett: a román külpolitika meghirdetett célja, hogy stabilizáló szerepet töltsön be a térségben.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.