Közélet

A magyarok fényévnyire vannak a boldogságtól

Jánossy Villő
Jánossy Villő

újságíró. 2017. 10. 06. 21:01

A Design hét keretében tartott a héten előadást Michael Birkjær, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet elemzője a Boldog dánok kiállítás megnyitóján. A százötven férőhelyes terembe alig fértek be a nézők, még a nagykövetség se számított ekkora érdeklődésre.

Még egy boldog páros. Tudsz varázsolni öt-tíz helyet?

– majd az egyik szervező varázsolt pár széket.

Amikor majdnem mindenki bepréselte magát, és szétnéztem a közönségen, kiderült, hogy minden korosztály boldog akar lenni. Vagy legalábbis meg akarja érteni, hogy csinálják a dánok. A jobbomon két idősebb barátnő ült, és azon vitatkoztak, ki miért maradt itthon.

Ez az én hülye férjem ennyi idő alatt megtanulhatott volna angolul.

– mondta a hozzám közelebb ülő, láthatóan jól szituált nő az ismerősének.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Igazából válaszra sem volt idő, máris belecsapott a dán nagykövet, majd a boldogságkutató Birkjær a másfél órás gazdasági előadásába, hogy megtudjuk el lehet-e intézni annyival a témát, hogy több GDP=boldogabb élet. Hamar kiderült, hogy nem. A koppenhágai intézet ugyanis ennél összetettebben vizsgálja a kérdést több szervezettel, egyetemmel, a kormánnyal együttműködve. Egy magánkézben lévő cégről beszélünk, de Birkjær leszögezte, hogy igyekeznek kiszűrni minden előítélet, hogy reklámcélokra használnák fel az eredményeiket. Ha csak az adatokat nézzük, hihetünk nekik, ugyanis a legfrissebb, 2017-es kutatások szerint – ami 2014 és 2016 között mérte a világ országainak elégedettségi szintjét – Norvégia letaszította a trónról Dániát. De ez már csak részletkérdés, mivel az első ötben skandináv országok váltják egymást. A híresen boldog Kanada a hetedik helyre fért fel. Az nem kérdés, hogy a gazdasági mutatók sokat számítanak a mérésnél, de az elemző rögtön feltette a kérdést, hogy miért pont az északi országok elsők a listán?

Hosszúak a telek, magas az adó, és az otthonosság, azaz a hygge sem lehet mindenre válasz. 

A hideget valószínűleg megszokták, és a magas adót sem bánják. Birkjær szerint a dánok hisznek abban, hogy adót fizetni jó, és megtérül a befektetés. Ha az országnak jó, akkor nekik is.

Hogyan lehet mérni a boldogságot?

GNH vagy GDP? Gazdaság, egészség vagy boldogság? Vagy minden együtt? Ahogy elsőre egy laikusnak, úgy egy elemzőnek sem egyszerű tudományosan meghatározni, hogy mitől lesz boldog egy ország vagy egy régió. Amikor az előadás után röviden beszélgettem Michael Birkjærrel, felvezettem neki a pofonegyszerű elméletemet, miszerint akkor boldog egy ország, ha van boldogságkutató intézete. Nem értette. Elvégre Birkjær politikatudományt végzett, és úgy tűnt, fel sem merült benne, hogy a szakmája sokaknak elsőre megfoghatatlan. Nem lehet a GDP-vel, azaz a bruttó hazai értékkel elintézni egy ország jólétét.

closeup of a young man reading a book with a cup of coffee in his hand with the text hygge, a danish and norwegian word for comfort or enjoy, which can be a whole philosophy of life
Fotó:Thinkstock

Vegyük csak Bhutánt, ahol még 1972-ben Jigme Singye Vangcsuk, Bhután negyedik királya kijelentette, hogy a GDP-nél sokkal fontosabb a GNH (Gross National Happiness), ha úgy vesszük, a bruttó hazai boldogság. Ezt a mutatót ugyanúgy meghatározza a fizikai és mentális egészség, az időbeosztás és az oktatás, mint az aktuális kormány, a kulturális sokszínűség és az általános életszínvonal. Leegyszerűsítve a GNH magában foglalja a GDP-t is, de sokkal részletesebben vizsgálja egy nemzet tulajdonságait a gazdaságnál.

A GDP önmagában nem tökéletes mércéje a gazdasági teljesítménynek és jólétnek.

De akkor mi tarthat reális tükröt elénk? A Harvardnak például sikerült megállapítania, hogy a boldogság segíti az egészséget, és nem fordítva.

A koppenhágai intézet három kérdést tett fel magának, hogy minél pontosabban vizsgálhassák az abszolút boldogság titkát.

  • Hogy mérhető a boldogság?
  • Miért boldogabb az egyik ember a másiknál?
  • Hogyan növelhetjük a boldogságot?

Ebből az első pont az, ami igazán kifog a kutatókon, elvégre egyetlen egy személy boldogságát is nehéz számokkal és statisztikákkal mérni, nemhogy egy egész nemzetét. De a jó hír, hogy ez is pont annyira vizsgálható, mind a gazdaság, meg tudják mondani, hogy működik-e a dolog vagy sem. Összességében vidám egy ország, vagy sem. Spoiler: Magyarország nem túl boldog, a legtöbb listán hátul végeztünk. A legutolsó boldogságmérésen 75. helyen végeztünk. Viszont 2013-2015 között csak a 91. helyre volt elég a boldogságunk, jövünk fel!

A kutatók a méréshez alapvetően három dimenziót használnak. Először is statisztákat készítenek az általános közérzetünkről.

Hogy hogyan értékeljük az életünket? 

many people sitting at Aarhus Canal in the Midtbyen district
Fotó:Thinkstock

Nem ma, nem tegnap, hanem összességében. Ezt azért is hálás vizsgálni, mert nem függ az érzelmektől. Nem számít, hogy egész héten végig esett, vagy sem. Ez az a mutató, ami alapján kihozzák a világ legboldogabb országainak listáját. A lényege, hogy elképzelünk egy tíz lépcsőfokos létrát, és elhelyezzük magunkat rajta, hogy hol tart éppen az életünk. A nulla a legrosszabb lehetőség, az utolsó lépcsőfokra pedig az állhat, akinek senki és semmi nem hiányzik. Ha az aktuális érzelmeinket nem nézzük, hat dolog lehet hatással az életünkre.

  • GDP
  • szociális támogatások
  • várható élettartam
  • juttatások
  • függetlenség (a hatalomtól, szabad akarat)
  • bizalom a kormány felé (a korrupció hiánya)

Ezek befolyásolják leginkább az általános közérzetünket. Hogy előadónk, Birkjær érzékeltesse, milyen fontos is ez a hat összetevő, felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy az amerikaiak tíz éve épp olyan boldogok voltak, mint a dánok. Ma bezzeg csak a 16. legboldogabb nemzet. És hogy melyik mutató változott? Egyedül a szociális támogatások mértéke. Ezzel meg is kaptuk a tudományos választ a koppenhágai Boldogságkutató Intézet harmadik kérdésére, hogy hogyan is lehet tudatosan javítani a helyezéseken.

Trump lehúzza a számokat

Az kiderült, hogy messze nem csak az érzelmi állapot befolyásolja a boldogságunkat. Amíg az átlagos közérzetünk egyszerűbben meghatározható az imént felsorolt hat faktor alapján, addig az érzelmeink állandóan változnak. Az Egyesült Királyságban például egy Mappiness nevű alkalmazás segíti a kutatók munkáját. Bár jelenleg nem fogadnak új felhasználókat, az eddigi adatokat minden nap dátumra és órára lebontva figyelhetjük. Amíg néztem az oldalt, világosan lehetett látni, hogy a londoni hangulat jelentősen az országos alatt teljesít.

Magyarországra vonatkozóan sajnos nincsenek pontos információk, mindenesetre az elég beszédes, hogy a briteknél két dolog töri le igazán a tömeget: a betegség és a munka. Birkjær az előadásán megkérte a közönséget, hogy tippeljünk, hogy 2016-ban melyik nap okozta a legnagyobb fejfájást, de senki nem találta el.

Az angolok tavaly 2016. november 9-én estek igazán kétségbe, amikor Donald Trumpot megválasztottak. 

Érdekes, hogy ez az eredmény még csak nem is az Egyesült Államokban született. A legboldogabb egy kicsit egyértelműbb, ez karácsony napjára esett, ami egyben a legstresszesebb napot is megnyerte. Ebből látszik, hogy a stressz nem feltétlenül árt a boldogságnak.

Blurred people going by bike in Copenhagen, with Christiansborg palace on background. Many persons prefer biking instead of taking car or bus to move around the city. Urban lifestyle concept.
Fotó:Thinkstock

Amíg a világ legboldogabb országainak listája jól kimutatható értékek alapján áll össze, addig az érzelmi lista a pozitív és negatív tapasztalatokat mutatja, a Gallup Global Emotion oldalán letölthetjük a 2017-es sorrendet. A felmérésben a kutatók olyan kérdéseket tettek fel az alanyoknak, mint hogy kialudtad magad tegnap? Sokat nevettél vagy mosolyogtál, tanultál valami újat előző nap? Sok öröm ért? Stresszeltél vagy aggódtál tegnap? A pozitív élmények listája teljesen máshogy alakult a 2016-ban, mint a boldog országoké. Az utóbbit skandináv országok vezetik, a dél-amerikai országok közül Chile végzett a legjobb helyen, de ők is csak a huszadikak (a közép-amerikai Costa Rica a tizenkettedik lett). Az élet szeretetét, a pozitív életszemléletet tükröző sorrendet viszont a latin-amerikaiak uralják.

A dobogósok Paraguay, Costa Rica és Panama lettek.  

Az első tíz végére egyedül Norvégia fért fel (a teljes listát ide kattintva érheti el).

Ha te boldog vagy, az nekem elég

Az egyik legtanulságosabb pont az volt, mikor Michael Birkjær a barátságra és a szociális hálónkra vonatkozó adatokat húzott elő a power pointjából. Az eredményeik alátámasztják, hogy nem elég a saját boldogságunkat elérni, törekednünk kell arra, hogy a közvetlen vagy a tágabb környezetünk is jól érezze magát. A dánoknál például megfigyelték, hogy felhúzzák egymást, a boldogság egyfajta láncreakcióként fogható fel. Ha a barátaimnak szuper a munkája, engem viszont éppen ma rúgtak ki, kisegít a többiek sikere. Kevésbé leszek magam alatt, ha ránézek a többiekre.

Birkjærnek még arra is volt statisztikája, hogy egyes országokban mennyire számíthatnak az emberek a barátaikra. Sajnos ebben a tekintetben sem dőlhetünk hátra, benne vagyunk a legrosszabb háromban.

Csak Mexikóban és Koreában számíthatnak az emberek kevésbé az ismerősökre. 

A fentiek ismeretében jó lenne már tudni, hogy akkor miben végeztek elöl. Korea után nálunk szednek a legkevesebb antidepresszánst, és az öngyilkosságokat tekintve sem állunk már olyan rosszul.

Amagertorv - central square in Copenhagen, Denmark
Fotó:Thinkstock

Michael Birkjær viszont már sokszor megkapta a kérdést, hogy Dánia hogy hívhatja magát boldognak, ha ennyi hangulatjavítót adnak el? De erre is van magyarázata. Arra ugyan senkit nem buzdítana, hogy gyógyszert szedjen, viszont arra jutottak, hogy ha megnézzük az antidepresszánst szedő országok listáját, mindegyikben könnyebb hozzájutni a kedélyjavítókhoz. Az indoklás szerint nem kell rögtön megijedni, hogy egy boldog országban több a depressziós, egyszerűen nem tabu a téma. Nem ciki a pszichológus.

Akkor most miért is boldogabbak a dánok?

Most már csak az a kérdés, hogy mit tanulhatnánk el a dánoktól, hátha sikerül feljebb kúsznunk valamelyik listán. A kiállításon több statisztikát tartalmazó tábla mutatja a példát, illetve Michael Birkjær is felsorolt párat. Kezdhetnénk akár azzal, hogy Dánia fővárosában, Koppenhágában ötször annyi a bicikli, mint az autó. A dánok átlagosan 37 órát dolgoznak hetente és 5 hét fizetett szabadsággal gazdálkodhatnak. Hogy most ez, vagy a biztosabb anyagi hátér az oka, hogy a 60 felettiek a legboldogabb korosztály (világszerte inkább egy mosolygós szájra hasonlít a kor szerinti boldogság-görbe, fiatalon kezdjük a csúcson, és átlagosan 44 évesen zuhanunk a mélybe, ezután jöhet a lassú építkezés, de az idősebb korosztály kedélye nem szárnyalja túl a fiatalokét), azon el lehet gondolkodni.

Természetesen a szabadságnak, a demokráciának is köszönhető a kiegyensúlyozott életük. A korrupciós listán Dánia 2012 és 2015 között legelöl szerepelt (azaz náluk mérték a legkevesebb visszaélést). A Transparency adatai alapján Magyarország az előkelő 57. helyet szerezte meg a világon. A politikusok felé irányuló bizalom szintén az északi országokban a legerősebb. Svájc vezeti a sort, Norvégia a második, Svédország a harmadik, a dánok pedig a negyedik helyet szerezték meg.

A nemzetközi boldogság-riportok alaposan megvizsgálták az egyes országok demokráciáját, mekkora a kormány befolyása, vagy akár a sajtó szabadsága. Ebben a tekintetben Dánia szintén csak eggyel csúszott le a dobogóról (a listát itt találja). Már unalmas, de a skandinávok verhetetlenek.

Norvégia, Svédország, Finnország állnak a dobogón, Magyarország a 71. 

Hogy mivel kezdjük először a boldogság felé vezető utat, azt nehéz megmondani, de amikor Birkjært megkérdeztem, hogy erre Dániába kell-e születni, vagy tanulható, azt felelte, hogy nem kizárólag földrajzi privilégium a boldogság, maximum ez a Kádár-korszak után lassabban megy.

A Boldog dánok kiállítás október 31-ig megtekinthető a Baross utcai Premier Kultcaféban

(Kiemelt kép:24.hu/Berecz Valter)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.