Közélet

Orbán riogatásból jelest, nemzetközi jogból elégtelent kapna

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 09. 14. 08:00

Brüsszelben nem városok, hanem kormányok képviselői hozzák a törvényeket.

Azt állította Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében, hogy az uniós vezetők majd a magyar településekkel közvetlenül akarnak megállapodni a menekültek befogadásáról. Brüsszel, ha nem boldogul a nemzetállamokkal, majd “boldogul a baloldali városokkal”, hogy ott hozzon létre “migránstelepeket”.

A miniszterelnök szavai újfent arról szóltak, hogy minél nagyobb félelmet keltsen az úgynevezett kötelező betelepítéssel szemben, annak valóságalapjától teljesen függetlenül. Ezt mondta a Népszavának Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint a kabinet a menekültválság kezdete óta azt sulykolja, hogy az ellenzék a migránsokkal van, amivel “belerántják” politikai ellenfeleiket egy magyarázkodó szituációba a saját választóikkal szemben.

Nemzetközi jogból elégtelen

Valki László nem tudja értelmezni a miniszterelnök kijelentését. A nemzetközi jogász a lapnak azt mondta, az Európai Unióban a tagállamok állnak jogviszonyban az EU vezető szerveivel, nem települések. Ha Magyarország történetesen mégis befogadná a korábbi európai tanácsi döntésben szereplő 1294 menekültet, a részletekről Brüsszelnek a kormánnyal kell megállapodnia, nem az egyes városokkal. A kormány jelölné ki azt a helyet, ahová a menekülteket el kellene helyezni.

Az egyik legnagyobb önkormányzati szövetség elnöke finoman mondva csúsztatásnak tartja, amiről a miniszterelnök beszélt. Gémesi György, Gödöllő független polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint Orbán mondata csupán a kampány része, még ha ez egy olyan kampány is, amitől „felfordul a gyomra”.

Már pénteken felelhet

Mint korábban a nol.hu megtudta, Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke felvette a kapcsolatot Orbán Viktorral, hogy tisztázza a magyar miniszterelnök a parlamentben elhangzott kijelentéseit. Martin Schulz az EU 27 tagállami vezetőjének pénteki pozsonyi találkozóján közvetlenül is magyarázatot kér az elhangzottakról, de az uniós tisztségviselők is megütközve fogadták a magyar kormányfő “brüsszeli cselekre” vonatkozó szavait.

Brüsszelben nem régiók vagy városok, hanem kormányok képviselői hozzák a törvényeket, együtt az Európai Parlamenttel. A menekültek unión belüli kötelező elosztásáról rendelkező határozatot is a tagállamok hagyták jóvá. Brüsszel nem szólhat bele, hogy az egyes országok hová telepítik a bevándorlókat.

Brüsszel nem tud róla, hogy döntött

Bár Orbán Viktor tényként beszélt arról, hogy az Európai Bizottság már döntött a kötelező betelepítési kvótáról, a testület a Magyar Nemzet megkeresésére közölte, csak egy javaslattal élt a biztosi testület. Azt az Európai Parlamentnek (EP) és az uniós állam- és kormányfőkből álló tanácsnak terjesztik elő.

Ebben sem a menedékkérők állandó szétosztásáról van szó, hanem egy „méltányossági” mechanizmusról, amelyet Brüsszel szerint csak akkor kellene alkalmazni, ha egy tagállamban aránytalanul sok a menedékjog iránti kérelem. A javaslatról az EP-nek és a tanácsnak (benne Orbán Viktorral – a szerk.) kell döntenie, és a menetrend is a két intézmény kezében van.

Kósa: “Most vadászaton vagyunk”

A Magyar Nemzetnek a Fidesz frakcióvezetője az állítólagos brüsszeli döntésről azt mondta:

Most vadászaton vagyunk. Már meghúztam a ravaszt, de a golyó még a csőben van. Akkor lehet azzal érvelni, hogy én nem is vadászok, mert az őz még él, a golyó még nem hagyta el a csövet. De azért bizonyos logikai szabályokból már ki lehet találni, hogy ez nagyon rövid ideig fog tartani.

Az uniós döntést kétségbe vonó ellenzéki véleményeket a „butaságnak és a zavaros beszédnek” a minősített eseteinek nevezte, hiszen a baloldali és liberális európai vezetők folyamatosan a betelepítési kvótákról beszélnek. Kósa Lajos szerint a népszavazás közjogi következménye lehet egy új törvény, az alkotmány módosítása, egy országgyűlési határozat is.

Azt, hogy melyikre lesz szükség, akkor lehet megmondani, ha már látják, hogy az Európai Bizottság által elindított jogszabály-alkotási kezdeményezés milyen fázisba jut.

Vagyis Kósa Lajos szavai szerint a közjogi következmények nem is a népszavazás eredményétől függnek, hanem a brüsszeli eljárásrendtől, hiszen mást kell tenni akkor, ha az Európai Tanács elé kerül az ügy, ahol van esély a vétóra, és mást, ha az Európai Parlament mond valamit.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.