Debrecen, 2016. május 18.
A kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételre felhívó óriásplakát Debrecenben, a Bartók Béla úton 2016. május 18-án. Kampányt indított május 13-án a magyar kormány, hogy minél többen vegyenek részt a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson. A kampány fő üzenete: "Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!"  "Elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság 78 millió forintos fejenkénti büntetéssel fenyegetőzik arra az esetre, ha a tagországok nem fogadják el a kényszerbetelepítést. Eközben egy magyar emberre 1 millió forint uniós támogatás jut. Brüsszelt meg kell állítani" - olvasható a kormány május 13-án írt Facebook-posztjában.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Közélet

A foci-Eb és Szanyiék keresztülhúzhatják az Orbán-kormány tervét

Kovács Áron
Kovács Áron

újságíró. 2016. 06. 07. 07:00

Összesen négyen támadták meg a kormány által kezdeményezett kvótaügyi népszavazást az Alkotmánybíróság előtt, két különböző módszerrel. A testület kedden kezdi el tárgyalni az indítványokat, és jelenleg még nem lehet megjósolni, mire jutnak. Az viszont lehet, hogy csak az után végeznek a bírák a kvótaüggyel, hogy a parlament elment foci Eb-t nézni.
Korábban a témában:

Az utak mellett már mindenütt láthatjuk a kormány megbízásából kihelyezett, „Üzenjünk Brüsszelnek” szlogent hirdető kék plakátokat, de még mindig nem biztos száz százalékig, hogy a tervezett szeptember végi, október eleji időpontban valóban lesz népszavazás az úgynevezett „betelepítési kvótáról”, vagyis arról a kérdésről, hogy

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A Nemzet Választási Bizottság (NVB) ugyan hitelesítette a kormány kérdését, majd ezt a határozatot a legfőbb bírói fórum, a Kúria is jóváhagyta, az Országgyűlés pedig elrendelte a referendumot, van még egy fórum, az Alkotmánybíróság (Ab), amely elvileg dönthet úgy, hogy nem lehet, vagy legalábbis nem ebben a formában népszavazást rendezni a kérdésről. A felvetés egyelőre elméleti, hiszen a testület csak kedden kezdi tárgyalni a referendum ellen beadott indítványokat.

Két fronton támadnak

A népszavazást (illetve a kormány bevándorlás-ellenes politikáját) ellenzők összesen négy beadvánnyal éltek, amelyek alapvetően két irányból támadják a referendumot: hárman – köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő – azt az országgyűlési határozatot támadták meg, amely elrendelte a népszavazást. Fodor Gábor független országgyűlési képviselő viszont a Kúria végzése ellen élt panasszal, amely helyben hagyta a kormány kérdését hitelesítő NVB-határozatot.

Budapest, 2014. augusztus 8.
Szanyi Tibor, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) európai parlamenti képviselője érkezik a párt küldöttgyűlésére az MSZP VI. kerületi, Jókai utcai székházába 2014. augusztus 8-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Szanyi Tibor
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Jogi szempontból az első változat az egyszerűbb, ellenzéki szempontból viszont jóval kevesebb sikerrel kecsegtet. A népszavazásról szóló törvény kifejezetten kimondja, hogy a népszavazást elrendelő, vagy a referendum elrendelését megtagadó országgyűlési határozat ellen bárki kérhet felülvizsgálatot, és arról az Ab-nak harminc napon belül döntenie is kell (ez a határidő június 23-án jár le).

Bár vannak ezzel ellentétes nézetek is, még mindig az Alkotmánybíróság létezése korlátozza a kormány hatalmát. Az elmúlt hónapokban is több példa akadt erre: március végén az Ab kimondta, hogy a kormánypárti politikusok állításával szemben mégiscsak közpénzt költenek a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, és nem engedte hatályba lépni azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tette volna az adatok titokban tartását. Tavaly decemberben az állalmi földárverések szabályaiba, novemberben a Quaestor-befektetők kárpótlásáról szóló törvénybe nyúlt bele, szintén nem a kormány kedve szerint.

A három – az országgyűlési határozatot beadványozó – ellenző többféle érveléssel próbálkozik, Szanyi szerint például eljárásjogi problémák miatt érvénytelen a határozat. Egy másik indítványozó az Európai Bizottság előterjesztésére hivatkozik, amely szerint komoly összeget kellene fizetniük a menekültek elosztásában részt nem vállaló országoknak. Az érvelés szerint a kvótarendszer elutasítása százmilliárdos költséggel is járhat, vagyis a kérdés a költségvetést is érinti, tehát nem lehet róla népszavazást tartani.

A gond ezzel csak az, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a testület „nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik”. A jogszabály kifejezetten azt mondja, hogy az Ab csak akkor folytat érdemi vizsgálatot, ha a kérdés hitelesítése (február 29.) és a népszavazás elrendelése (május 10.) közt „lényeges változás” következett be a körülményekben. Mivel hasonló eljárásra még nem volt példa, nehéz elképzelni, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent.

Alapjog az EU-ban élni?

Más utat követ Fodor Gábor, aki úgynevezett alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria végzése ellen. A törvény szerint minden egyedi bírói döntést meg lehet támadni, de csak az élhet ezzel, aki érintett az ügyben, de Fodor szerencséjére az Ab korábbi döntéseiben is viszonylag tágan értelmezte az érintettség fogalmát. A képviselő úgy érvel, hogy a népszavazással, annak sikerétől függetlenül is „kétségessé válhat Magyarország Európai Uniós tagsága”, ami sérti az ő jogát, hogy EU-s tagállamban éljen.

Fodor tartalmilag is alaptörvény-ellenesnek tartja a kérdést, mivel az lényegében a tagállamok képviselőiből álló Európai Tanács egyik határozata (120 ezer menedékkérő áthelyezése) ellen irányul, tehát nem a magyar parlament hatáskörébe tartozó tárgyról szól, vagyis

a népszavazási kérdés az uniós döntéshozatali rend legitimitását és jogszerűségét kérdőjelezi meg.

Időzavar lehet

Az alkotmányjogi panaszra más szabályok vonatkoznak, mint az országgyűlési határozat megtámadására, a többi közt mások a határidők. A Kúria végzését például 60 napig, vagyis július elejéig meg lehet támadni, tehát elvileg előfordulhat, hogy a három, fentebb említett beadványt már elutasították, amikor még a másik úton újabb panasz érkezik. Az Ab ugyanakkor már közölte, hogy lehetőség szerint még a nyári ítélkezési szünet előtt dönteni fog mindegyik ügyben.

Így is van viszont elméleti lehetősége annak, hogy az alkotmánybírók időzavarba hozzák a parlamentet. Az Ab három dolgot tehet a népszavazást elrendelő határozattal: helybenhagyja, megsemmisíti vagy új határozat meghozatalára szólítja fel a parlamentet.

Az első eset egyértelmű, Áder János köztársasági elnök 15 napon belül kiírja a referendumot, amire legalább 70 nappal később, ősszel kerülhet sor. Utóbbi két esetben viszont gondban lennének a kormánypártok, mivel a parlament június 13-án ülésezik utoljára, majd a korábbi években megszokottnál korábban nyári szabadságra mennek a képviselők, valószínűleg azért, hogy követni tudják a futball Európa-bajnokság meccseit.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Silhouette of stressed young women sitting under the tree.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.