Az üzleti klub legutóbbi rendezvényének fő témája a változás volt, amelyre saját szakterületén keresztül hozott példákat Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató és Antalffy Péter történész. A gazdaságtudomány képviseletében Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az MTA doktora a „Változás – válság a gazdaság életében” címmel tartott előadást.
A volt jegybankelnök azt elemezte, hogy miként lehet megítélni egy ország (vállalat, egyén) állapotát; mi következik abból, ha hektikus, krízisekkel tarkított folyamatok zajlanak a gazdaságban, és ezeknek egy nyitott, kis ország okvetlenül ki van téve. A közgazdász előadásában arra is kitért, hogy a rendszerváltástól számítva körülbelül 126-127 százaléknál jár a magyar GDP-növekedés, ami évente átlagosan 1 százalék körüli bővülésnek felel meg.
25 év alatt 30 százalék alatti növekedési ütemet elérni meglehetősen gyenge eredmény. Az ebből levezetett évi 1 százalékos adat pedig jól érzékelteti a trendek hiányát, és azt, hogy az ország növekedési képessége – tudásban, tőkében, intézményekben – messze van a politikusok által remélt 3-5 százaléktól. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy nem is nulla a bővülés, tehát nem áll krízis előtt a gazdaság. Ezzel együtt az üzleti élet szereplői folyamatosan érzékelik, hogy a növekedés nem egy olyan ’hullám’, amelyre rá lehet ülni, és megoldja a gazdasági problémákat – összegezte Bod Péter Ákos.
Kihez mérjük magunkat?
Ahogy a GDP elemzésénél sem szabad egy-két évből elhamarkodott következtetéseket levonni, úgy az sem mindegy, hogy milyen gazdaságokhoz hasonlítjuk a teljesítményünket. A volt jegybankelnök szerint nincs értelme a tagországokat tömörítő uniós számokhoz mérni magunkat, hiszen az Európai Unió nem egy nemzetgazdaság. Sokkal inkább – a hasonló történelmi, gazdasági adottságok okán – a kelet-közép-európai összevetés adhat reális képet. Ez az összehasonlítás pedig azt mutatja, hogy „a 2000-es években még Magyarország elöl járt a régióban, majd 2005-ig együtt haladt a csapattal, 2015-re viszont kinyílt az olló – és nem éppen az előnyünkre”.
Versenyképességben Magyarország erősségei közé tartozik a földrajzi adottsága, így például az, hogy a dunántúli régió csupán „ugrásra van” a kontinens legdinamikusabb térségeitől, Dél-Németországtól, Észak-Olaszországtól vagy Svájctól.
Az előnyök közé sorolható a jól képzett munkaerő is, ezzel azonban már jóval óvatosabban kell bánni, hiszen nemcsak a mennyiséggel, hanem a minőséggel is gondok vannak – részben a szakképzett munkaerő elvándorlása miatt. Az is látható, hogy a korábbi erősségek gyorsan változnak: a tőkeellátottságunk korábban jónak számított, de már olvadozik. Újabb nagyobb cégek nem nagyon jönnek be az országba, az itt lévők kevésbé fektetnek be, a teljes beruházási hányadunk is eléggé gyenge. Ezek pedig rávilágítanak a jelenlegi problémákra is, így a képzés, a beruházás, az intézmények, a kiszámíthatóság és a minőségtudatosság területén való hiányosságokra.
Ipar 4.0
Bod Péter Ákos előadásában kitekintésként felhívta a figyelmet a negyedik ipari forradalomra, amely jelentős mértékben átalakíthatja a társadalmat és a gazdaságot. Ez az ipari forradalom ugyanis az előzőektől eltérően már nemcsak a fizikai, hanem az egyszerűbb szellemi munka gépesítését is lehetővé teszi. Így várhatóan azok tudása értékelődik fel, akik valamilyen speciális ismerettel rendelkeznek.
