Üzleti tippek

A metró kulisszatitkai

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2013. 11. 17. 18:20

Évente 30 ezer család áramfogyasztását használja fel az M2 és az M3. Beszámoló a föld alatti titkos termekből.

Korábban a témában:

Az Energia Magazin munkatársa a külvilágtól elzárt, föld alatti termekben nézte meg a metró áramellátását. Íme a beszámolója:

Valahol a fejünk felett száguld el éppen az M3-as vonal, itt szállít a közelünkben ezreket az M2-es, de a „titkos termekbe” senki nem jöhet be. A metrómegállók föld alatti labirintusai hatalmas, gépekkel teli termeket rejtenek.

A vastag betonfalak miatt mi sem érzékelünk semmit a száguldó szerelvényekből, csak a szellőző berendezések és a villamosenergiát átalakító trafók zúgását halljuk a gépházban. Itt aztán tényleg nem lehet semmihez sem hozzáérni. A „Nagyfeszültség! Életveszély!” feliratok új értelmet nyernek, az átlagember számára felfoghatatlan mennyiségű áram cikázik körülöttünk mindenhol.

A kisföldalattit kivéve a két metróvonal egy év alatt körülbelül 120 millió kWh villamosenergiát emészt fel. Összehasonlításképpen egy átlagos család éves fogyasztása nagyjából 4000 kWh. Ez azt jelenti, hogy a két metróvonal évente 30 ezer család áramfogyasztását használja fel – összegezte Baloni Csaba, az ELMŰ metrófelelőse.

Érdekességek

Egy kis statisztika

Az 1970-72-ben átadott M2-es vonalon átlagosan naponta 450 ezer ember utazik, míg az 1976 óta közlekedő M3-as vonalon 625 ezer. A BKV mérnökei által inkább kelet–nyugatinak hívott M2-es 10,3 kilométer hosszú, amelyen csúcsidőben 19 metrószerelvény és 36 mozgólépcső szállítja az utasokat. A legnagyobb állomásmélység 38,2 méter. Ezzel szemben az észak–déli vonal 16,3 kilométerén akár 31 szerelvény is közlekedhet egyszerre, amelyek ekkor pár száz méterenként követik egymást. Itt már 49 mozgólépcső működik (persze ritkán egyszerre), míg a legmélyebb állomás 28,2 méterrel van a föld alatt. Egy-egy szerelvény átlagosan 12-14 órán át üzemel.

Föld alatti lóerők

Nem egy motor húzza a szerelvényeket, hanem minden egyes tengelyen külön hajtómotor dolgozik. Az 1950-es években gyártott orosz szerelvények összteljesítménye 1320 kW-tól 2280 kW-ig terjed, ami 1769–3055 közötti lóerőnek felel meg. A francia Alstom szerelvényeknél a teljesítmény 1500 kW, vagyis 2010 lóerő.

Áramhálózat a föld alatt

A laikus számára végtelenül bonyolult rendszer leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy az ELMŰ által Budapest körül működtetett elektromos körgyűrűből (120/10 kV) tucatnyi alállomáson transzformálódik át a feszültség, aztán földkábeleken – 10 kV-os szinten – innen érkezik a metróállomások fogadó-berendezéseihez.

A föld alatti termekből oszlik szét a két metróvonal 85 mozgólépcsőjéhez az áram, valamint a számtalan szellőztetőhöz és a világításhoz. Ez működteti a hangszórókat vagy a peronhoz közel merészkedőket érzékelő infrasugarakat. Innen megy a szerelvényekhez a vontatási energiának nevezett áram is, amely az úgynevezett harmadik sínen jut el a járművekhez.

metro(210x140)(1).jpg (metró)
Fotó: Energia Magazin / Honéczy Barnabás

„A metrókocsi ugyanúgy kapja az áramot, mint a villamos vagy a troli, csak itt nem látják az utasok az áramszedőt” – mondta kísérőnk, Zentai László, a Metró Üzemigazgatóság szolgálatvezetője. Csak miközben a villamosnál a szerelvény tetején helyezkedik el az áramszedő, a metrónál kerékmagasságban állnak ki az áramszedő papucsok, amelyek a harmadik sín felületén csúszva biztosítják az elektromos energiát a szerelvényeknek. A peronoknál ez éppen az utasok lába alatt, az oldalfal mellett húzódik.

Nagyon fontos, hogy a szerelvények által használt alagutakban, és az általunk most végigjárt termekben már nem földbe helyezett kábeleken fut az áram, hanem a falakra rögzítve, hogy szemmel is jól látható legyen az esetleges meghibásodásuk. Az egyébként 50 évre méretezett kábeleket élettartamuk és a minimális sérülésveszély ellenére rendszeresen munkacsapatok ellenőrzik az éjféltől négy óráig tartó üzemszünet idején.

Metró - kábelek (energia magazin)Fotó: Energia Magazin / Honéczy Barnabás

Miközben hallgatom a biztonsági előírásokat, arra leszek figyelmes, hogy a körülöttünk zúgó feszültség hangja bizonyos időközönként felerősödik, majd elhalkul. A szolgálatvezető csak mosolyog a megfigyelésemen, ezek a változások jelzik ugyanis a közelünkben elszáguldó, majd távolodó szerelvények áramfelvételét.

Nézze meg, hogyan működött a 70-es években a metró! Azóta sok minden változott…

Mindenből kettő kell

Közben egyre melegebbnek érzem a levegőt, de az is feltűnik, hogy a különböző termekben lévő kisebb-nagyobb fémszekrényekből szinte mindenhol kettő van. Az egyik patikatisztaságú teremben például két, pontosan egyforma cellasor húzódik egymással szemben. Gyorsan kiderül, hogy ez az egyik kulcsa annak, hogy az utasok soha nem érzékelnek áramszünetet a föld alatt, ugyanis ha meghibásodna valamilyen berendezés, akkor belép helyére egy másik. Erre mondják azt a BKV mérnökei, hogy „100 százalékos tartalékai egymásnak”.

A cikk az Energia Magazinban is megjelent.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Felcsút, 2013. május 11.
Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Mészáros Lőrinc, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke (b, a kormányfő mellett) nézi a labdarúgó NB II 26. fordulójában a Nyugati csoportban rendezett Puskás Akadémia-Kaposvári Rákóczi II mérkőzést Felcsúton 2013. május 11-én. Az összecsapást a Puskás Akadémia 2-0-ra megnyerte és feljutott NB I-be.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.