Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára úgy vélekedett, hogy az európai uniós csatlakozás Magyarországnak nagy lehetőséget teremtett. Ugyanakkor az utóbbi időben a vállalkozások úgy érzik, hogy nem azt kapták, amire az uniós csatlakozáskor számítottak. A vállalkozások reménykedtek abban, hogy méltányosabb, egyszerűbb, áttekinthetőbb adó- és járulékrendszer lesz, de ez nem valósult meg.
Közhangulatrontó intézkedések
A VOSZ főtitkára szerint „a csatlakozással járó előnyöket a vállalkozások bár látják, de nem érzik”. Nem az európai uniós csatlakozással van a baj, hanem azzal, hogy kormányzati intézkedések nagyban lerontják a közhangulatot – tette hozzá.
Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) alelnöke szerint is óriási lehetőségek nyíltak meg a csatlakozással, amelyeket csak részben tudnak kihasználni a vállalkozások. Ennek egyik oka, hogy a politika döntéseivel nem minden esetben szolgálta a gazdaság érdekeit.
Az IPOSZ alelnöke utalt arra, hogy a magyar kis- és középvállalkozások nehéz helyzetben vannak, de ennek nem az európai uniós belépés, a versenyhelyzet megnövekedése az oka, hanem a jelen pillanatban kényszerpályán lévő gazdaságpolitika. Abban bíznak, hogy a meglévő lehetőségeket jól ki tudják majd használni a vállalkozások.
Nincs gyökeres változás a nagyoknál
Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) főtitkára elmondta, hogy az általuk képviselt közepes és nagyvállalatok számára a csatlakozás nem okozott drámai változást. Ennek a gazdasági körnek az európai kereskedelemben betöltött státusa a csatlakozás előtt is kedvező volt, és nem a tagság meglétén múlott, hogy tud-e akadálymentesen kereskedni az unió tagországaival.
Az MGYOSZ főtitkára elmondta, hogy a csatlakozást megelőző években a magyar gazdaságnak az unióval való együttműködése magas szintet ért. Tagjaiknál a várakozások nem voltak túlságosan nagyok. Ez az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói, gazdálkodói kör teljes mértékben az unión belülinek érezhette magát a csatlakozást megelőzően is, annak ellenére, hogy a kereskedelem csatornái könnyebben működnek a csatlakozást követően.
Nem készültünk fel a csatlakozásra
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy vélekedet, hogy pozitívumok és negatívumok egyaránt jellemzik a csatlakozást követő időszakot. Az előnyök mellett meg kell állapítani, hogy sem a cégek, sem a kormányzat felkészülése a csatlakozásra nem tekinthető tökéletesnek. A csatlakozással kapcsolatos felfokozott várakozásokhoz képest a szaldó eddig csekély többletet tud felmutatni. A pályázati pénzekkel és a mezőgazdaság támogatásával szemben áll az ország kötelező befizetése, és az, hogy a vámbevételek a magyar állam helyett az Európai Unióhoz folynak be. A belföldi értékesítés néhány ágazatban visszaesett, például a magyar élelmiszeripart hátrányba hozta az EU-ból és Kínából érkező dömpingáru.
Hiányzó piacvédelem
A csatlakozás árnyoldalaként élik meg a vállalkozások a piacvédelem tilalmát. Magyarországon még a más EU-tagországokban alkalmazott, nem formális védelmi lehetőséget sem használja ki a kormányzat, illetve az önkormányzatok. A csatlakozással szűkültek a fogyasztóvédelmi és minőségvédelmi lehetőségek, az ellenőrzés pedig nem volt felkészülve a megváltozott helyzetre, ennek – többi között – irreális verseny, illetve silány termékek beáramlása lett a következménye.
A kamara elnöke szerint az EU-pályázati pénzeknek csak kisebb hányada, mintegy ötöde szolgálta a vállalkozások segítését, a második Nemzeti Fejlesztési tervben ez az arány tovább csökken.
Rákattant a streaming a divattervezőkre, és ez nem véletlen
Balenciaga, Dior, Lagerfeld – nem a párizsi Champs-Élysées-n sorakozó üzleteket soroljuk, hanem az első félév streamingkínálatát. Miért kell ennyi divattervezős tartalom, és hogyan pörgette ezt fel a streaming?
