„Tunéziai nyaralásra cserélném egyhetes decemberi síutamat!” Az alábbi mondat soha nem hangozhat el valódi síző szájából, állítják a sport szerelmeseinek lelkivilágát jól ismerő szakértők. Aki télen síelni szeretne, az addig nem nyugszik, míg valahol havat nem talál, s szándékától nem lehet eltántorítani sem afrikai szafarival, sem tengerparti nyaralással, sem pedig wellness-szolgáltatásokkal.
Hóesésre kattannak
Tudta-e
A műhógyártáshoz a nagyobb pályák mellett víztározókat építenek, amelyekben márciustól kezdve gyűjtik a csapadékot, egy másik módszer szerint pedig baktériumot kevernek a hóágyúba.
Magas hegyek, magas összegek
Ugyan a síelést a kívülállók költséges hobbinak tartják, nem feltétlenül kell mélyen a zsebébe nyúlni annak, aki ki szeretné próbálni a sportot. Ellátás nélkül egy hét egy 4–6 fős apartmanban fejenként húszezer forintnál kezdődik, de ugyanabban a szállodában akár százeurós különbségek is lehetnek, ha „véletlenül” egy nemzetközi verseny idejére időzítjük a kiruccanást. Ha nem ragaszkodunk új sífelszereléshez és megteszi a bérelt is, már napi kétezer forinttól hozzájuthatunk egy kezdő szetthez (léc, cipő, bot), ám akik sajátra vágynak, azok egy lécért kötéssel együtt legkevesebb 40 ezer forintot kell, hogy fizessenek.
Sikamlós pálya
Az utazási irodáknál a síutak 70-80 százalékát november és december idején kötik le. Az idei, meglehetősen későn induló szezon ellenére a Marketing&Média által megkérdezett utazásszervezők nem számoltak be tömeges visszamondásról. De nem is jár jól, aki ezt a megoldást választja, hiszen a teljes befizetett összeget elbukja. „Hógarancia nincs, ez nem lehet a visszamondás indoka” – érvelt Bánfi Gábor. Az Intersí Utazási Iroda vezetője elmondta, a partnerek hozzáállásától függően sok utazás dátumát későbbi időpontra lehetett tolni. Egy-két felvonó üzemelését viszont a partnerek már megfelelő szolgáltatásnak ítélték, hiszen síelni lehetett, csak a lehetőségek száma volt korlátozott. Bánfi Gábor szerint legtöbb ügyfelük rugalmas volt és sok olyan vendégük is akadt, akinek nem volt ötlete, hogy a kiszemelt, hóhiánnyal küszködő helyszín helyett merre induljon.
Síelve wellnessezők
A paletta rendkívül széles mind a pályák számát és nehézségét, mind az egyéb lehetőségeket illetően. A szolgáltatások körét folyamatosan bővítik a szálláshelyek üzemeltetői, nem ritka a kutya- vagy gyerekbarát hely. Sok sícentrumban korcsolyapálya vagy uszoda is található, amely kombinált síbérlettel látogatható, a szállodák és panziók legtöbbje pedig mind több wellness-szolgáltatással csábítja az aktívabb téli pihenés szerelmeseit.
„Egyre több síző keresi a jobb színvonalú szállásokat, de a wellness nem váltja ki a síelést” – magyarázta a Cartour utazási iroda munkatársa. Ha valaki nem tudja megfizetni a három-, négycsillagos pályaszállásokat, akkor valóban sokat nyom a latban a választásnál, ha a panzióban szauna, jacuzzi vagy úszómedence várja. Bár sokan igénylik, a szakértő szerint csak kevesen használják ki a lehetőségeket. „A síelés a lényeg, minden egyéb szolgáltatás csak hab a tortán” – tette hozzá Benefi Zsolt.
Ennek ellenére az utazási iroda is pozicionálja az általa kínált célpontokat és utakat. Akad olyan helyszín, ahol síóvoda várja a nagycsaládosokat, és az egy személyben óvónő és síoktató magyar nyelven tanítja a 3–6 éves nebulókat a sport alapjaira. Néhány éve pedig – szakítva a hagyományokkal – Ausztriába költöztették a korábban szlovákiai sítábor jellegű utakat.
A nagy vízválasztó
Az idén nehezebben induló szezon ellenére a szakértők legtöbbje bízik abban, hogy jó évet zár majd. A december eleji utakat ugyan néhányan átfoglalták, ám a jóval drágább időszaknak számító két ünnep között a Tensinél senkinek sem kellett más időpontot ajánlani, de akadtak olyan utazási irodák is, amelyek kifejezetten erős szilveszterről számoltak be. Január gyengébb hónapnak számít, így volt, aki azért nem érzi a hó hiányából fakadó bevételkiesést, mert ilyenkor különben is kevesebb a foglalása. A Cartour ebben az időszakban főként diákcsoportokat utaztat, akiknek a szállás mellé ingyenes síbérlet jár, a kis létszámú egyéni kör pedig kevés kárt okozott a kritikusnak számító első két hétben. Az ünnepek mellett a legerősebb hónapnak, a főszezonnak február számít. Franciaországban ilyenkor az árak akár a január végi duplájára is emelkedhetnek, így a magyar turisták ebben az időszakban inkább közelebbi célpontok felé indulnak, hogy március első két hetében ismét lendületet vegyenek egy utolsó, nagyobb kiruccanáshoz. Március 15-e a vízválasztó, a sportág kedvelői közül ennél később már csak a valóban megszállottak kötnek sítalpat. „A csehek még április elején és közepén is síelnek, de a magyarok ekkor már a tavaszt, a meleget várják” – szolgált némi magyarázattal Bánfi Gábor.
Bejáratott pályák
Egyes becslések szerint hozzávetőleg félmillióan űznek téli sportot évente, de ebbe már az is beleszámít, aki egy napot síel a hazai pályák valamelyikén. Szervezett keretek között kevesebben, alig több mint százezren utaznak szezononként. A magyarok síelési szokásai az évek során alig változtak: a legtöbben Ausztriába, Olasz- és Franciaországba tartanak, de a főbb úti célok közt szerepel Szlovénia, Szlovákia, Bulgária és Lengyelország is. Az egynapos vagy bemelegítő hétvégi kiruccanások célpontja változatlanul Szlovákia vagy Ausztria közelebb eső pályái. Az osztrák idegenforgalmi iroda adatai szerint egyéni utasok nagyobb arányban érkeznek az országba, és csak azok fordulnak utazási irodákhoz, akiknek nyelvi nehézségei akadnak. 2005. január–novemberben a magyarok által Ausztriában töltött vendégéjszakák több mint felét Stájerországban (28,5 százalék) és Karintiában (28,8) regisztrálták.
A célcsoport elérésében az utazási irodák jól ötvözik a hagyományos és internetes reklámeszközöket. A síszezonra gyakran több mint kétszáz oldalas katalógust nyomtatnak. Legtöbbjük a szaklapokban és a célcsoport magazinjaiban általános, csak az adott szezonra vonatkozó hirdetést jelentet meg, leginkább aktuális ajánlatait pedig saját honlapján reklámozza. Az Intersí is csak weblapjára irányítja az olvasót bannerek segítségével, hogy a síelésre vágyó ott böngészhessen kedvére. A Cartour kampányra szintén nem használja az internetes reklámeszközt, mivel az utak legtöbbje „lábon elkel”. Akad olyan iroda is, amely azért nem tud élni e lehetőséggel, mert kevés és kis létszámú utat indít, így előfordulhatna, hogy a kampány megjelenésekor már minden hely elkelt a hirdetni kívánt útra. Az utazásszervezők szerint a nagy árualapú utazási irodák és a több iroda termékeit is kínáló weboldalak élnek leginkább a banner adta lehetőségekkel. Mivel időben tudják aktualizálni a hirdetéseket, így nem futtatnak felesleges reklámot.
