Az ORTT fél évvel ezelőtt 10 tagú szakértői bizottságot hozott létre, amelynek egyetlen feladatául az 1996. évi médiatörvény felülvizsgálatát és új törvénytervezet előkészítését jelölte meg. Bár a benyújtási határidő október 15-e volt, a javaslatnak egyelőre se híre, se hamva. A közszolgálati médiumok vezetői tudják, mit akarnak, ugyanakkor erről egyelőre nem kérdezte őket senki.
A sok vihart megélt 1996. évi I. törvény időszerűtlenségét és hiányosságait korábban már több szakértői anyag feltárta és figyelemreméltó módosításokat javasolt. Ennek ellenére a törvényen évek óta nem sikerül érdemi változtatást végrehajtani. Egyetlen kivétel az Országgyűlés 2002. július 9-i határozata, amely az európai uniós irányelvek és jogharmonizációs elvárások miatt módosított a törvény egyes részein. Ez azonban nem érintette a legégetőbb és leginkább kritizált rendelkezéseket: a közszolgálati média finanszírozását, a digitális műsorszórás elősegítését, az ORTT hatáskörét és tagjainak jelölési mechanizmusát.
A GT a kályha
„A legfontosabb cél a függetlenség, a politikától mentes, nemcsak jogilag, hanem valódi részvénytársasági formában működő gazdasági társaság lehetne. A jelenlegi kevert közszolgálati és kereskedelmi jelleg valamint a döntési kompetenciák tisztázatlansága miatt rendkívül kényes egyensúlyi helyzetben vagyunk, ami bármikor felborulhat.” – mondja dr. Bathelt Sándor, a Magyar Rádió Humánpolitikai és Jogi igazgatója. Ahhoz, hogy a közgyűlés valóban működni tudjon, a kuratórium tagjainak csak stratégiai döntésekben kellene részt venniük, hogy ne legyen vita az operatív szakmai irányítás, valamint a kvázi tulajdonosi érdekek között.”
Az MTV részvénytársasági formában szintén működtethető. „Elvben megfelelő lenne, ha „tiszta lappal” – adósságok törlése, székházügy megoldása – indulhatna az intézmény. Az állam, mint „tulajdonos” kvázi befektetői csoportként viselkedne, amely nem szól bele abba, hogy a menedzsment miként működteti a céget, de az évenkénti elszámolásnál mind anyagi, mind műsorpolitikai értelemben egy „csúcsszervezet” közreműködésével gyakorolná az ellenőrzést. Így elkerülhetőek lennének a mindenkori kormányzat direkt és primer beavatkozási kísérletei” – mondta Simon András, az MTV műsorokért felelős alelnöke.
Függetlenség=pénztelenség?
A finanszírozás az új médiatörvény egyik legvitatottabb kérdése. Még a Medgyessy-kabinet döntött arról, hogy megszünteti az MTV-nek szánt, háztartásonkénti havi 740 Ft-os előfizetési díjat. Ettől kezdve a szerény reklámbevételektől eltekintve a köztévé kiadásait az állam fedezi, ami a nyílt politikai ellenőrzés kinyilvánításának módja, ráadásul az európai gyakorlattal is ellenkezik. Szakértők és a média döntéshozói szerint az új törvény újra előírhatná a készülék üzemben tartási díjat. A közmédiumokat így valóban a köz tartaná el: „Egyet tudok érteni ezzel, a pénz így valóban a rendeltetési helyére kerülne és a probléma politikai méregfogát is kihúznák” – jegyezte meg a humánpolitikai és jogi igazgató. Simon András úgy látja, „minden automatikusan biztosított, fix bevételi forrás csökkenti a központi költségvetéstől való közvetlen függőségi viszonyt, ezért a díj ismételt bevezetése ezt elméletileg elősegítené. Kérdés, hogy a kevésbé jogkövető hazai adózási szokások mellett ténylegesen milyen összeg folyna be ebből a forrásból.” Az alelnök szerint a közmédia függetlensége szempontjából az optimális a költségvetésből való inflációt követő „fix” finanszírozás. Amennyiben a törvényi szabályozásban ez egyértelműen megfogalmazódik, akkor a teljes politikai függetlenség sem naivitás. Szakértői számítások szerint a kielégítő és racionális működtetéshez évi 30–35 milliárd forintra lenne szükség.
Szabályozatlan technológiák
A digitális forradalom küszöbén korszerűtlen és életképtelen, hogy az 1995 decemberében elfogadott médiatörvényt a technika akkori szintjén lévő analóg műsorszolgáltatási piac szabályozására szánták. „A digitalizáció olyan technikai tény, amely gyökeres minőségi és mennyiségi médiapiaci változásokat von maga után, ami a Médiatörvény átfogó módosítását kell, hogy eredményezze” – emelte ki Simon András. A műsorelosztás digitalizálására jelenleg – törvény híján – kormányrendeletek az irányadók. Az ORTT a hivatalos „átállást” 2012-re tervezi. „A digitális műsorszolgáltatásra való átállás, illetve a technológia-semleges szabályozás uniós követelménye miatt valószínű, hogy egy konvergens – a hírközlést, telefóniát, internetet és a médiát együtt kezelő – szabályozó hatóság kialakítására lesz szükség” – fejtette ki Simon András.
Az egyik legérdekesebb kérdés egyébként éppen magának az ORTT-nek a szerepe és létjogosultsága. Mivel a testület és a kuratóriumok tagjait a pártok újraválaszthatják, nehéz elkerülni a politikai irányvonalaknak való megfelelést. „Egyértelmű, hogy nincs rá szükség, hiszen léteznek olyan intézmények és hatóságok, amelyek az ORTT feladatait át tudnák venni. Az Állami Számvevőszék ellenőrizhetné a gazdasági működést, de ott a Cégbíróság vagy az Ügyészség is” – tette hozzá Bathelt Sándor. Az MTV-nél nem fogalmaztak ennyire drasztikusan, de szintén szükségesnek látják a szervezet átalakítását.
Itiner is?
Bathelt Sándor szerint ugyanakkor aktuális, napi ügyekre is ki kellene terjednie a törvénynek, mint például a közszolgálat gyakorlatának pontosabb megfogalmazása. „A mennyiségi szemlélet dominál és senki nem írja elő, mi a hír. Közszolgálati rádióként a parlamenti közvetítésektől kezdve mindenről hírt kell adnunk. Mások viszont a hallgatottság növelése érdekében csak a „piaci” hírekről számolnak be, ami kereskedelmi keretek között szintén közszolgálatnak minősül. Ha ilyen mennyiségű feladatot rónak ránk, azt finanszírozni is kell”. Sokak szerint viszont a közszolgálati és a kereskedelmi tevékenységek megkülönböztetésére a jelenleg hatályos megoldások jogtechnikai logikája kielégítő. „A közszolgálati műsorszolgáltatás részletes definíciójának törvényi kidolgozására az uniós tagállamokban nincs példa, amelynek fő oka, hogy annak tartalma időről időre változik. Így egy túl konkrét meghatározás folyamatos törvénymódosítási kényszert vonna maga után” – véli Simon András.
Sok bába, sok idő
Bár a törvénytervezet már több mint egy hónapja késik hivatalos indoklás nélkül, egyelőre még új határidő sincs, amikorra a dr. Bogdán Tibor ügyvéd által vezetett, december 31-éig – közpénzen – működő Törvényelőkészítő Szakértői Bizottságnak elő kellene állnia a javaslattal. Valószínűleg ettől még távol lehetünk, ugyanis Bogdán úr, aki megbízása szerint kommunikációs feladatokért is felelős, többszöri megkeresés ellenére sem adott tájékoztatatást. Az ügymenet sem túl logikus. A tervezet – ha egyszer elkészül – az ORTT öttagú testülete elé kerül megvitatásra. Az érintett társadalmi és civil szervezetek és a médiumok viszont majd csak az ORTT által elfogadott és véglegesített verziót ismerhetik meg, noha, mint a szakértők kommentárjaiból látszik, az ORTT működésének átalakulása lenne az egyik legsarkalatosabb pontja a törvénynek. Az MTV változtatna a gyakorlaton, hogy a törvényalkotás első fázisa csak szűk szakmai közegben történjen. Ezért átfogó, egységes szakmai javaslatcsomagot dolgoz ki, amelyet az év végéig juttat el a jogalkotóknak. A tervezetet az ORTT addigra minden bizonnyal véglegesíti. Sokak szerint hatékonyabb lett volna az igényeket, elvárásokat előre beépíteni a tervekbe, ami talán tompíthatta és lerövidíthette volna a várhatóan éles társadalmi és szakmai vitát. A javaslat csak ezek után kerülhet a parlament kulturális bizottsága elé. „Nem kellene misztifikálni és bonyolítani az ügyet, inkább konkrétumokból és gyakorlatból kellene kiindulni. Ez elhatározás kérdése” – fejezte be Bathelt Sándor. Az biztos, hogy ebben a ciklusban nem lesz új, és elfogadott médiatörvényünk, állítják a megkérdezettek.
Rákattant a streaming a divattervezőkre, és ez nem véletlen
Balenciaga, Dior, Lagerfeld – nem a párizsi Champs-Élysées-n sorakozó üzleteket soroljuk, hanem az első félév streamingkínálatát. Miért kell ennyi divattervezős tartalom, és hogyan pörgette ezt fel a streaming?
