Pénzügy

Cafeteria: az idén kicsit többet szakíthat

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 02. 01. 16:05

Az szja-csökkentés miatt mindenkinek több lehet idén a juttatása, a minimálbér-emelés révén pedig az egyes keretmaximumok nőhetnek. De mennyit jelent ez pluszban?
Korábban a témában:

A dolgozóknak mostanában kell véglegesíteniük az idei évi cafeteria-keretre beadott igényeiket, hogy a februári bérrel együtt már megkaphassák első juttatásaikat is. Tavalyhoz képest kivételesen nem változtak a cafeteria-adás szabályai, sem a keretösszegek.

De mivel csökkent a személyi jövedelemadó, és ismét nőtt a minimálbér, ez kissé átrendezi a lehetőségeket.

Adózás

Marad az adóalapnál az 1,19 szeres szorzó, viszont a 14 százalékos eho-n kívül 16 helyett csak 15 százalékos szja-t kell fizetni meghatározott összegig a kedvezményes adózású juttatások után. Ez így összességében 34,51 százalékos adóterhet jelent a tavalyi 35,7 százalék helyett. Abban sincs változás, hogy ezt a kedvezményesebb adókulcsot a SZÉP kártyánál évi 450 ezer forintig lehet alkalmazni, a többi korlátos juttatásnál pedig legfeljebb összesen 200 ezer forintig. Az összesített kedvezményes adózású keret (többi juttatás max. 200 ezer forintig + SZÉP kártya) pedig szintén maradt 450 ezer forint, ahogy tavaly is.

Forrás: Cafeteriatrend.hu

Ami e felett van, az már „egyes meghatározott juttatásnak” számít, és magasabb adóteher mellett adható csak: az adóalap szorzója szintén 1,19, erre jön a 27 százalékos eho és a (16 helyett) 15 százalékos szja, ami összesen 49,98 százalékos adóterhet jelent a tavalyi 51,17 százalék helyett.

Az adómentes juttatások köre, és összeghatára sem változott (kivéve, ahol ezt a minimálbérhez kötötték).

Adózva vagy adómentesen

Jó hír, hogy az adócsökkentés miatt kicsivel több maradhat a dolgozónál, mint tavaly, ha bruttóban számol a munkáltató, márpedig a munkáltatók 80 százaléka ezt teszi. Az átlagos bruttó 313 ezer forintos cafeteria-keretnél (ha minden kedvezményes adózású), ez havi nettó 310, évi nettó 3725 forint pluszt jelenthet. (Ha nettóban adják a juttatást, akkor viszont nem valószínű, hogy érvényesül a dolgozónál az adócsökkentéssel járó megtakarítás.)

Legjobban továbbra is az adómentes juttatásokkal járhatnak a dolgozók, ahol a munkáltató bruttóban adja a juttatást. Ilyenek például a sportrendezvényekre szóló belépők, méghozzá korlátlanul. Adómentes lehet például a 2016-os EB-re szóló jegy is a Cafeteriatrend szerint, amely háromféleképpen is elképzelhető munkáltatói oldalról. Aztán ott vannak még a kulturális belépők is (évi legfeljebb 50 ezer forintig). Vagy a már említett kockázati biztosítás, mely a minimálbér 30 százalékáig adómentes havonta. És a 2014-ben bevezetett munkáltatói lakáshitel-támogatás, amelynek értéke nem lehet több a vételár vagy az építési költség 30 százalékánál, és 5 év alatt legfeljebb 5 millió forintot jelenthet. Ennek a juttatási formának feltehetőleg nagyobb szerepe lesz a jövőben, most hogy a kormány fel akarja pörgetni a lakásépítést és -vásárlást a családtámogatások kibővítésével.

A minimálbér-emelés ennyit jelenthet

Több olyan juttatás is van, melynek kedvezményes adózású keretét a minimálbérhez kötik, így ezek emelkedtek. Ilyen például az iskolakezdési támogatás, amely évente gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig adózik kedvezményesen. Mivel a minimálbér 105 ezer forintról 111 ezer forintra emelkedett, így a kedvezményes adózású keret gyerekenként 31,5 ezer forint helyett 33,3 ezer forint lett. Vagyis ezernyolcszáz forinttal emelkedett minden gyermek után.

Havonta ugyanekkora összegig (33,3 ezer forintig) lehet kedvezményes adózású az egészség- és önsegélyező pénztári munkáltatói befizetés együtt, illetve adómentes a kockázati biztosításra szánt béren kívüli juttatás. Így ezeknél a cafeteria-elemeknél évi bruttó 21,6 ezer forintot jelenthet a kedvezményes adózási sáv maximumáig a minimálbér-emelés.

A céges önkéntes nyugdíjpénztári befizetésnél pedig (ahol a minimálbér 50 százalékánál húzódik a kedvezményes adózás havi limitje) a korábbi 52,5 ezer forint helyett 3 ezer forinttal nagyobb, 55,5 ezer forint lett a keret. Ez tehát évi maximum plusz 36 ezer forintot jelenthet bruttóban ennél a juttatási elemnél.

Forrás: Cafeteriatrend.hu

A céges üdülésnél (amit a minimálbér erejéig adhat a dolgozónak és közeli hozzátartozóinak a cég) 6 ezer forintos lehet a kedvezményes adózású keretnövekedés fejenként. Az iskolarendszerű képzésnél pedig (a minimálbér 2,5 szereséig lehet kedvezményes az adózása) 15 ezer forinttal lehet többet fordítani az idén, mint 2015-ben.

De mivel csak a minimálbérhez kötött keretösszegek nőttek, a kedvezményes adózási keret összességében nem változott, ez azt is jelenti, hogy nehezebb lehet ezeket a juttatásokat maximális kerettel belepasszírozni a cafeteriába. Persze akinél eddig sem voltak maximumon, annál nem lesz probléma.

Trendek és tendenciák a juttatások területén

Ahogy megállapítottuk, 2016-ban az adóváltozások következtében kis mértékben csökkent a cafeteria adóterhelése. Egy friss kutatásból pedig (Szent István Egyetem, támogatók: Cafeteria TREND Magazin, Országos Humánmenedzsment Egyesület, Humán Szakemberek Országos Szövetsége, BKIK) az derült ki, hogy nem csökkent jelentősen a cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés.
A kutatásban részt vevő 342 cég és intézmény több mint fele az ipar, míg másik felük a kereskedelem és a szolgáltatások területén működik. A válaszadók nagy többsége (84%) a versenyszférában, a 11 százaléka a közszférában és a maradék 5 százalék pedig a non-profit szférában tevékenykedik.

A kutatást vezető dr. Poór József egyetemi tanár szerint felmérésük adatai továbbra is alátámasztják azt a korábbi évek során hasonlóan tapasztalt összefüggést, miszerint a cafeteria elterjedtsége a szervezeti nagysággal van szoros összefüggésben.Mert míg az 1000 fő fölötti nagyvállalatok mintegy 80 százalékánál megtalálható a rugalmas juttatási rendszer valamely formája, addig a 10 fő alatti mikrovállalkozások csak 22 százaléka építette be ösztönzési rendszerébe a választható juttatásokat.

Balázs Helga kutató szerint a legnépszerűbb juttatásoknál nem volt jelentős elmozdulás a tavalyi évhez képest. Felmérésük eredményei alapján a legnépszerűbb kínálati cafeteriaelem 2016-ban is a SZÉP kártya, amelynek mindhárom alszámlája egységesen népszerű, a cafeteriat nyújtó válaszadó szervezetek 93-97 százaléka kínálja dolgozóinak a cafeteria keretében. Az Erzsébet utalvány (96%) és az egészségpénztári hozzájárulás pedig (86%) szintén a legnépszerűbb cafeteria kínálati elemek közé tartoznak.

Forrás: Szent István Egyetem kutatása

Mennyit kapunk?

A dolgozók számára egy adóévben elkölthető cafeteria-összegek szervezetenként meglehetősen eltérhetnek. A válaszadóknál a 100 ezer forint alatti cafeteriakeret ritka (4%). Emellett egyre gyakoribb (9%-os előfordulás) az évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomag. Ez az arány fokozatosan növekedett az elmúlt évek során.

Az átlagos juttatási keretet 2016-ban a tavalyi értéket alig meghaladóan 313 ezer forintra tették a kutatás készítői. A növekedés főleg a juttatásokat terhelő adóterhek csökkenésének tudható be. Figyelembe véve a munkáltatók közterhek megosztására vonatkozó válaszait, ez idén 268 ezer forint értékű nettó juttatásnak felel meg – összegzett a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője, Fata László.

Nem változott a céges tudatosság

Az Országos Humánmenedzsment Egyesület négy évvel ezelőtt alkotta meg Cafeteria Indexet, amely nem más, mint egy egzakt mutató, amely a vállalatok cafeteria-tudatosságáról ad képet. A jelenlegi kutatásban mért adatok alapján a magyarországi Cafeteria Index 2016-ban 64,47%, mely jelentősen nem tér el az elmúlt évihez képest. Mindez azt mutatja, hogy a juttatással kapcsolatos tudatosság a cégek körében nem változott. Ennek oka lehet, hogy a juttatási elemek, illetve a meghatározó adószabályok sem módosultak alapjaiban – fejtette ki a szervezet elnöke, Szűts Ildikó.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a juttatások testre szabása jelentősen hozzájárulhat a munkavállalók elégedettségéhez, különösen, ha a generációs különbségeket, elvárásokat is értékelik és figyelembe veszik. Utalt arra is, hogy a munkavállalók körében végzett kutatások megerősítették: a juttatási elemek választási gyakorlatában a munkáltatóknak, a HR-vezetőknek és -szervezetnek jelentős hatása lehet.

Nem mindegy, hogy hol dolgozunk

Egy másik, a kkv-k körében készült felmérés szerint sem mindegy, hogy milyen méretű cégnél dolgozunk. A kkv-s alkalmazottak nem sok jóra számíthatnak, ugyanis tízből csupán négy kkv tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit. Míg a mikro- és kisvállalkozások mintegy háromnegyede nem ad semmiféle cafeteriát dolgozóinak (63% és 66%), addig a középvállalkozásoknál ez az arány csupán 30%. Ez azt jelenti, hogy tízből hét középvállalkozás egészíti ki a fizetést a béren kívüli juttatás valamelyik formájával.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Charleroi, 2017. szeptember 19.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépei a belgiumi Charleroi repülőtéren 2017. szeptember 19-én. A cég több mint 2000 járatát törölte, ebből 143 Belgiumból induló járatot pilótahiány, a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége, a sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.