Pénzügy

Cafeteria – nem sok jóra számíthatnak a dolgozók

erzsébet-utalvány (erzsébet utalvány, )
erzsébet-utalvány (erzsébet utalvány, )

Nem sok jóra számíthatnak a dolgozók idén, ugyanis tízből csupán négy kkv tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit. A legnépszerűbb juttatási forma továbbra is az étkezési hozzájárulás, amelyet holtversenyben a munkába járás költségtérítése és a SZÉP kártya követ – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Cégméret szerint jelentős különbségek vannak, leginkább a középvállalkozások dolgozói kalkulálhatnak cafeteriával.

Negatív spirálban

Mélyponton maradt a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya, idén a kkv-k kevesebb mint fele, 39 százaléka tervez cafeteriát nyújtani dolgozóinak. Ezzel folytatódik a gyakorlatilag négy éve tartó negatív trend, és tízből csupán négy vállalkozás tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit. Továbbra is egyértelműen az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria-elem, minden negyedik cég kívánja alkalmazni idén. Ezt követi holtversenyben a közlekedési költségek megtérítése (10%) és a SZÉP kártya (9%). Előbbinél ez drasztikus, 7 százalékpontos visszaesést jelent az előző negyedévhez képest – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Az Erzsébet-utalvány népszerűségét feltehetően növeli majd, hogy idén már nem csak papír, hanem plasztikkártya formában is elérhető. Az új formátum a SZÉP kártyához hasonló elven működik majd, hiszen egyetlen elektronikus kártyán egyszerre kezelhető lesz az összes különböző célú felhasználási cél, az étkezési, kultúra, iskolai, sport, ajándék és a gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány is – tette hozzá a szakértő.

A SZÉP kártyánál pedig azt látják, hogy 2015-ben mintegy 19 százalékkal bővült bankjuknál a főkártyabirtokosok száma, a kártyán jóváírt és felhasználható keret összege pedig 11 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A feltöltések összegét vizsgálva továbbra is a vendéglátás alszámla a leginkább használt (69%), ezt követi a Szálláshely alszámla (20%) és végül a Szabadidő alszámla (11%) – tájékoztatott Kovács Viktor Zoltán.

Nem mindegy, ki hol dolgozik

A cég mérete nagymértékben befolyásolja, hogy milyen arányban nyújt béren kívüli juttatást. Míg a mikro- és kisvállalkozások közel háromnegyede nem ad semmiféle cafeteriát dolgozóinak (63% és 66%), addig a középvállalkozásoknál ez az arány csupán 30%. Ez azt jelenti, hogy tízből hét középvállalkozás egészíti ki a fizetést a béren kívüli juttatás valamelyik formájával.

Régiós szinten is jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria-alkalmazás gyakoriságát tekintve. Jelenleg a fővárosban és az Alföldön a legkedvezőbb a helyzet, itt megközelítőleg a cégek fele szándékozik béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak (45% és 44%), míg Pest megyében csupán fele ennyi cég gondolkozik így.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik